Mesterséges intelligencia, képalkotás és tüdőrák: mit jelent az EU új „Cancer Image Europe” platformja az európai emberek számára

Az Európai Rákdiagnosztikai Képalkotási Kezdeményezés egy uniós finanszírozású program, amely összekapcsolja az európai kórházakból és kutatóközpontokból származó rákdiagnosztikai képalkotási adatokat a diagnosztikához és kezeléshez szükséges mesterséges intelligencia-eszközök fejlesztése és validálása céljából. A kezdeményezés keretében futó UNICA nevű projekt kifejezetten hét ország 12 egészségügyi központjából származó tüdőrák-szűrési adatokat gyűjt össze.

Itt olvashatják, miről van szó, mire szolgál, és miért fordít rá a Lung Cancer Europe különös figyelmet.

Mi az Európai Rákdiagnosztikai Képalkotási Kezdeményezés?

Az Európai Rákdiagnosztikai Kezdeményezés az európai „Beating Cancer Plan” (Rákellenes terv) egyik kiemelt intézkedése. Célja, hogy a képalkotó adatok, a mesterséges intelligencia és a szuperszámítógépek segítségével támogassa az orvosokat és a kutatókat abban, hogy gyorsabb és pontosabb döntéseket hozzanak a rák diagnosztizálása és kezelése terén.

Középpontjában a Cancer Image Europe platform áll, amelyet az EUCAIM projekt keretében fejlesztettek ki, és amely az EU DIGITAL programjából 18 millió eurós támogatást kapott. A platform nem szállítja el a betegadatokat azokból a kórházakból és kutatóközpontokból, ahol azokat tárolják. Ehelyett egy szövetségi megközelítést alkalmaz: az intézmények megtartják az adataik feletti ellenőrzést, miközben a mesterséges intelligencia eszközöket több adatkészleten keresztül egyszerre lehet betanítani, tesztelni és validálni.

2025 szeptemberétől a platform kilenc rákfajtára kiterjedő 83 képalkotó adatállományt köt össze, amelyek összesen mintegy 107 000 alanyt fednek le. A regisztrált felhasználók számára már 50 mesterséges intelligencia-eszköz áll rendelkezésre, és 2026 végére a platform várhatóan több mint 100 000 esetet és 60 millió képet fog tárolni, legalább 30 adatkezelőtől, 15 országból.

Miért van erre szükség a tüdőrák esetében?

A tüdőrák a rákos halálozás vezető oka Európában. Évente 484 000 embernél állapítják meg a betegséget. Ennek ellenére még mindig túl sokan kapnak késői diagnózist, olyan stádiumban, amikor a kezelési lehetőségek szűkösebbek, és a kimenetel jelentősen rosszabb.

Tudjuk, hogy a szűrés életeket ment. A tudományos bizonyítékok egyértelműek, és már évek óta azok. A tüdőrák-szűrés azonban Európában még mindig nem terjed olyan mértékben, ahogyan kellene. A hozzáférés egyenetlen. Egyes országokban szinte egyáltalán nem létezik. Ennek eredményeként szakadék tátong a tudományosan lehetséges és az emberek számára ténylegesen elérhető között, és ez a szakadék leginkább az alacsonyabb jövedelmű országokban és az ellátatlan közösségekben élőket sújtja.

Ez számunkra nem új probléma. „Access to Treatment Atlas” című atlaszunk 30 európai országban térképezte fel a kezelések elérhetőségét és a költségtérítést, és megállapította, hogy egyes alacsonyabb jövedelmű európai országokban 600 napos vagy annál hosszabb várakozási időt kell eltölteni az új gyógyszerekre. Éves jelentéseink következetesen dokumentálják, hogy az ellátás nem csupán a betegségtől, hanem a lakóhelytől is függ. Ez az egyenlőtlenség nem elkerülhetetlen. De a felszámolásához jobb eszközökre, jobb adatokra és olyan rendszerekre van szükség, amelyek határokon átnyúlóan tanulhatnak egymástól.

Pontosan erre a célra jön létre a Cancer Image Europe platform.

A tüdőrákra vonatkozó adatok bekerülnek a platformba

Közösségünk számára az egyik legjelentősebb fejlemény az UNICA-projekt, amelyet az EU4Health program keretében 3,9 millió eurós uniós társfinanszírozással támogatnak. Az UNICA nagyszabású emlő-, tüdő- és prosztatarák-szűrési képalkotó adatokat egészít ki a szövetségi infrastruktúrába, összefogva 12 orvosi központot Szlovénia, Portugália, Lengyelország, Litvánia, Görögország, Németország és Ukrajna területéről.

Ennek kapcsán három dolog emelhető ki. Először is, a különböző európai népességcsoportokból származó tüdőrákos képalkotó adatok olyan mértékben állnak majd rendelkezésre a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez és validálásához, amely eddig nem volt lehetséges. Másodszor, ezek a populációk olyan országokat is magukban foglalnak, amelyek történelmileg alulreprezentáltak voltak a nagyszabású kutatásokban, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia eszközök ne csak a legjobban felszerelt környezetben, hanem egész Európában egyenlő módon működjenek. Harmadszor, a szövetségi modell azt jelenti, hogy még a korlátozott erőforrásokkal rendelkező országok intézményei is hozzájárulhatnak a közös infrastruktúrához és részesülhetnek annak előnyeiből anélkül, hogy érzékeny adatokat kellene átadniuk, vagy saját, drága rendszereket kellene kiépíteniük.

Az UNICA kinyilvánított célja nem csupán az adatok összegyűjtése. Célja az, hogy a rák szűrésére szolgáló, legkorszerűbb mesterséges intelligencia-modelleket tesztelje, miközben előmozdítja a betegadatokkal kapcsolatos altruizmust: azt az elvet, hogy azok, akik adataikkal hozzájárulnak a kutatáshoz, ezt mások megsegítése érdekében teszik, és hogy ezt a hozzájárulást el kell ismerni, védeni kell, és felelősségteljesen kell felhasználni.

Mesterséges intelligenciával működő szűrőközpontok: egy hálózat kezd kialakulni

2026 februárjában az Európai Bizottság felhívást tett közzé az egészségügyi szervezetek számára, hogy csatlakozzanak a mesterséges intelligencián alapuló, fejlett szűrőközpontokból álló európai hálózathoz. A hálózat célja, hogy felgyorsítsa a mesterséges intelligencia-alapú megoldások bevezetését a rákmegelőzés és -diagnosztika területén, közvetlenül a Cancer Image Europe infrastruktúrára építve.

Ez az infrastruktúra-kiépítésről a gyakorlati alkalmazásra való átállást jelenti. A platform már nem csupán kutatási eszköz. A klinikai bevezetés alapjává válik, amelynek segítségével megvizsgálható, hogy a kutatási környezetben kifejlesztett mesterséges intelligencia-eszközök valóban javíthatják-e az eredményeket, ha valódi kórházakban, valódi betegeknél alkalmazzák őket.

A tüdőrák esetében ez jelentős jelentőségű. A CT-felvételek mesterséges intelligenciával támogatott elemzése már most is ígéretes eredményeket hoz a csomók korai felismerése terén, amelyeket egyébként esetleg elnéznének vagy tévesen osztályoznának. Ahogy ezeket az eszközöket egyre nagyobb és sokszínűbb adathalmazokon validálják, egyre nehezebb lesz figyelmen kívül hagyni azokat a érveket, amelyek a nemzeti szűrőprogramokba való beépítésüket indokolják.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A Cancer Image Europe platform nem varázslatos megoldás. Az infrastruktúra kiépítése nem egyenlő az esélyegyenlőség biztosításával. Egy 15 ország adatállományain validált mesterséges intelligencia-eszközt még be kell vezetni a klinikai gyakorlatba, az egészségügyi rendszereknek fedezniük kell a költségeit, és mindenki számára elérhetővé kell tenni, függetlenül a lakcímétől vagy az ország egészségügyi költségvetésétől.

Ezek ugyanúgy politikai kihívások, mint technikaiak. És ezek olyan kihívások, amelyekkel továbbra is kitartóan fogunk foglalkozni.

Az itt kiépülő infrastruktúra azonban valóban fontos. Évek óta a tüdőrák kutatásában és diagnosztikájában a fejlődés egyik akadálya a széttagoltság volt: az adatállományok túl kicsik voltak ahhoz, hogy megbízható mesterséges intelligenciát lehessen velük betanítani, a klinikai központok egymástól elszigetelten működtek, és az egyik országban nyert eredmények soha nem jutottak el a másikba. A Cancer Image Europe platform közvetlen válasz erre a széttagoltságra.

Fontos kiemelni, hogy a rendszer kialakításának középpontjában a betegek adatvédelme és az adatszuverenitás áll. A szövetségi modell azt jelenti, hogy az adatok ott maradnak, ahol vannak. Nem kerülnek összevonásra egy központi adattárba, ami egyetlen hibaforrást vagy kockázati pontot teremtene. A tüdőrákban szenvedő emberek, akik adataikkal hozzájárulnak a kutatáshoz, megérdemlik, hogy tudják: adataikat a legmagasabb szintű védelmi előírások szerint kezelik. Ezt a platformot éppen ennek garantálására tervezték.

Egy pillanat, amikor oda kell figyelnünk

Az „Európa a rák ellen” terv az elmúlt években számos kötelezettségvállalást eredményezett. Ezek közül néhányat teljesítettek, mások viszont továbbra is csak célkitűzések maradtak. Az EU költségvetéséről folyó tárgyalások folytatódnak, és ez komoly nyomást gyakorol az e keretbe tartozó kezdeményezésekre.

A Cancer Image Europe platform máris eredményeket hozott. Működik, folyamatosan bővül, és kezd olyan határokon átnyúló mesterséges intelligencia-validációt biztosítani, amely korábban nem volt lehetséges. Ez egy olyan eredmény, amelyet érdemes megőrizni és továbbfejleszteni.

Kifejezetten a tüdőrák esetében jelenleg valódi tudományos fellendülésnek vagyunk tanúi. Új kezelési módszerek, hosszabb túlélési idő, valamint a minőségi ellátás fogalmának egyre tisztább megértése jellemzi ezt az időszakot. A kérdés az, hogy az ezeket az előrelépéseket körülvevő rendszerek elég jól ki vannak-e építve ahhoz, hogy ezeket méltányosan biztosítani tudják. A válasz részét képezi egy közös, szövetségi szintű képalkotó infrastruktúra, amely segít az orvosoknak Európa-szerte a tüdőrák korai és pontosabb felismerésében.

Figyelemmel fogjuk kísérni ezt a kezdeményezést, és a fejleményekről folyamatosan tájékoztatni fogjuk közösségünket.

*Az Európai Rákdiagnosztikai Kezdeményezés az európai „Beating Cancer Plan” (Rákellenes terv) egyik kiemelt intézkedése. A Cancer Image Europe platformot az EUCAIM projekt keretében fejlesztették ki. További információk a [cancerimage.eu](https://cancerimage.eu) oldalon, valamint az [Európai Bizottság digitális stratégiájáról szóló oldalakon](https://digital-strategy.ec.europa.eu/en/policies/cancer-imaging) találhatók.*