Az EU dohányadó-terveit visszavonják

Európa elszalasztja a tüdőrák megelőzésének lehetőségét.

Európa elszalasztja azt a lehetőséget, hogy megelőzze a betegségeket, mielőtt azok kialakulnának.

Az EU-tagállamok új javaslattervezete gyengítené a dohánytermékek adóztatásának tervezett emelését, ezzel lassítva az egyik leghatékonyabb eszköz működését, amely a dohányzás visszaszorítására és a tüdőrák megelőzésére áll rendelkezésünkre.

A dohányadó elméleti kérdésnek tűnhet. De következményei nagyon is emberi jellegűek.

Több évtizedes tapasztalatok alapján tudjuk, hogy a magasabb dohányadók csökkentik a dohányzást, különösen a fiatalok és az alacsonyabb jövedelműek körében. Segítenek megakadályozni, hogy az emberek elkezdenek dohányozni, támogatják azokat, akik le akarnak szokni, és csökkentik a betegségekből fakadó hosszú távú terhet a családok és az egészségügyi rendszerek számára.

A tüdőrák továbbra is a rákos halálozás vezető oka Európában. Noha a kezelés és a túlélés terén végre előrelépést tapasztalunk, a megelőzés terén lehet még a legnagyobb eredményeket elérni. Ugyanakkor ez az a terület, ahol a politikai döntéseknek a legnagyobb hatása van a méltányosságra, mivel a hiányos megelőzés mindig ugyanazokat a közösségeket sújtja a legkeményebben.

A Tanácsban jelenleg tárgyalt tervezetben mind a javasolt adókulcsok, mind a bevezetés üteme kedvezőtlenebb, mint a korábbi tervekben. Ezek a különbségek pedig összeadódnak. Az alacsonyabb és lassabb emelések tompítják a dohányzási arányokra gyakorolt hatást, és lehetővé teszik, hogy több ember váljon dohányfüggővé, illetve maradjon az.

Fontos továbbá figyelembe venni azokat az aggályokat is, amelyeket egyes tagállamok felvetnek. Az alacsonyabb jövedelmű országok gyakran attól tartanak, hogy a magasabb adók nem a dohányzás visszaszorítását, hanem éppen a tiltott kereskedelem fellendülését fogják előidézni. Ez valódi kihívás, amely komoly figyelmet érdemel. Ugyanakkor ezt a kihívást leginkább a határokon átnyúló együttműködés, a jogérvényesítés és a nyomon követés megerősítésével lehet legjobban kezelni, nem pedig a közegészségügyi célkitűzések visszavonásával.

Folyamatban vannak továbbá viták arról is, hogy az újabb nikotintartalmú termékeket hogyan kellene megadóztatni. Egyes kormányok azzal érvelnek, hogy az e-cigaretták és a fűtött dohánytermékek cigarettákkal megegyező módon történő megadóztatása elveszi az emberek ösztönzését arra, hogy felhagyjanak a dohányzással. A kérdéssel kapcsolatos bizonyítékok még mindig alakulnak, ezért a politikákat gondosan kell kidolgozni, hogy elkerülhetők legyenek a nem kívánt következmények, különösen a fiatalok és azok esetében, akik soha nem dohányoztak.

De ezek a bonyolult tényezők egyike sem változtat a lényegen. A dohányzás továbbra is a tüdőrák legfőbb kiváltó oka. A bizonyítékokon alapuló, szigorú adóztatás az egyik leghatékonyabb módszer a dohányzás visszaszorítására.

Több mint 120 egészségügyi és civil társadalmi szervezet – köztük a Lung Cancer Europe – már felhívást tett közzé az európai dohányzásellenes szabályozás ambiciózus korszerűsítésére. Ez a felhívás egy egyszerű gondolaton alapult: ha komolyan gondoljuk a tüdőrák visszaszorítását, akkor a kompromisszumok során nem a megelőzést szabad elsőként feladni.

„Együtt a tüdőrák ellen” című felhívásunknak megfelelően a Lung Cancer Europe sürgeti az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy haladéktalanul teljesítsék a Dohányzás visszaszorításáról szóló WHO-keretegyezményben vállalt kötelezettségeiket.

Van azonban egy szélesebb körű kérdés is. A tüdőrákot továbbra is erős megbélyegzés övezi, és ez a megbélyegzés befolyásolja a politikai döntéseket. Amikor egy betegséget saját magunknak okozottnak tekintenek, könnyebbé válik a kevésbé hatékony intézkedések elfogadása, még akkor is, ha a bizonyítékok egyértelműek. Ennek pedig komoly következményei vannak az emberek életére nézve.

A dohánytermékekre kivetett magas adók, valamint a leszokni vágyók számára elérhető és emberséges támogatás életeket ment. Csökkenti az egyenlőtlenségeket, elősegíti a korai diagnózist, és enyhíti a már így is túlterhelt egészségügyi rendszerekre nehezedő nyomást.

Ez a pillanat alkalmat kínált arra, hogy megmutassuk: Európában komolyan veszik a tüdőrák megelőzését. Ehelyett viszont olyan tervvel maradtunk, amelynek lendülete veszélybe kerülhet éppen akkor, amikor még mindig erőteljesebb fellépésre lenne szükség.