Egy új kutatás szerint a tüdőrák-szűrés más rákfajtákat is felismer

Amikor valaki tüdőrák-szűrővizsgálatra megy, a radiológus egyetlen dolgot keres. A vizsgálat azonban mindent megmutat.

A JAMA Network Open folyóiratban megjelent új tanulmány megállapította, hogy azoknál az embereknél, akiknél a tüdőrák-szűrővizsgálat során jelentős, váratlan eltéréseket állapítottak meg, lényegesen nagyobb volt annak az esélye, hogy az azt követő egy éven belül más típusú rákot diagnosztizáljanak náluk, mint azoknál, akiknél a vizsgálat a tüdőn kívül semmilyen rendellenességet nem tárt fel.

Az eredmények a National Lung Screening Trial nevű, nagyszabású amerikai tanulmányból származnak, amely több mint 26 000 embert követett nyomon több körben végzett, alacsony dózisú CT-szűrés során. A kutatók kifejezetten azokat a leleteket vizsgálták, amelyeket potenciálisan jelentősnek jelöltek meg, de amelyek nem álltak kapcsolatban a tüdőrákkal – például a vesék közelében található szokatlan tömegeket, megnagyobbodott nyirokcsomókat vagy a környező területen fellelhető egyéb rendellenességeket. Ezután nyomon követték, hogy ezeknél az embereknél az elkövetkező tizenkét hónap során rákdiagnózist állapítottak-e meg.

Az eredmények egyértelműek voltak. Azoknál, akiknél az említett rendellenességek közül bármelyik fennállt, közel kétszer akkora volt az esélye annak, hogy az azt követő évben újabb rákot diagnosztizáljanak náluk. A legerősebb összefüggés a húgyúti rákok, valamint a vérrákok – például a limfóma és a leukémia – esetében mutatkozott.

Ez nem teljesen meglepő. Azok, akik jogosultak a tüdőrák-szűrésre – jellemzően a hosszú ideje dohányzók –, több más rákfajtára is nagyobb kockázatnak vannak kitéve. A mellkas és a környező területeket lefedő szűrővizsgálat néha ezek korai jeleit is felismeri.

A tanulmány jelentőségét az adja, hogy szilárd bizonyítékot szolgáltat egy olyan kérdésre vonatkozóan, amely eddig nagyrészt szakértői véleményeken alapult. Arra utal, hogy amikor egy szűrővizsgálat váratlan eltérést jelez, ezt a jelzést alapos utánvizsgálattal kell követni, és ez hozzájárulhat olyan rákos megbetegedések koraiabb diagnosztizálásához, amelyek egyébként hosszabb ideig észrevétlenek maradnának.

Ezeknek a megállapításoknak komoly következményei vannak Európára nézve. Németország idén április 1-jén elindította nemzeti tüdőrák-szűrőprogramját. Más országok is különböző szakaszokban tartanak saját programjaik kidolgozásában vagy kiterjesztésében. Ahogy Európa-szerte egyre több ember vesz részt a szűrésben, a jelen tanulmány eredményei meggyőző érvet szolgáltatnak az ilyen programokba való befektetés mellett – ezek ugyanis olyan előnyökkel járhatnak, amelyek messze túlmutatnak a tüdőrák korai felismerésén.

A tanulmány azonban egyértelmű üzenetet is hordoz azzal kapcsolatban, hogy mi kell történnie a jövőben. Eddig az a iránymutatás, hogy mit kell tenni, ha egy vizsgálat során valami váratlan eltérést észlelnek, nagyrészt szakértői véleményeken alapult, nem pedig bizonyítékokon. A kutatók egyértelműbb, következetesebb protokollok bevezetését szorgalmazzák – annak érdekében, hogy amikor egy vizsgálat aggodalomra okot adó eredményt hoz, minden beteg esetében a megfelelő utókezelés valósuljon meg, függetlenül attól, hogy Európa melyik részén vesznek részt a szűrésen.

A tüdőrák-szűrés célja az volt, hogy életeket mentsen a tüdőrák korai felismerésével. Ez a tanulmány arra utal, hogy ennél talán többet is elér. A megfelelő utókövetés nem csupán egy klinikai részletkérdés – ez az, ami lehetővé teszi azoknak az életeknek a megmentését.