Az új, a tüdőegészségügyi esélyegyenlőséget szolgáló keretrendszer kiterjed a tüdőrákra és a COPD-re is
Egy új jelentés olyan keretrendszert vázol fel, amely segít az országoknak a tüdőrák és a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) terén fennálló egyenlőtlenségek felismerésében és kezelésében.
A „A COPD és a tüdőrák terén fennálló egyenlőtlenségek kezelése: cselekvési keret” című dokumentum a teljes folyamatot áttekinti. Ez magában foglalja a kockázati tényezőket, a megelőzést, a diagnózist, a kezelést és a kimeneteleket.
A jelentést az LCP Health, a Lane Clark & Peacock egészségügyi szakértői csapata készítette. Tevékenységi körébe tartozik az egészségügyi közgazdaságtan, a szakpolitika és az adatelemzés.
A projektet az AstraZeneca kezdeményezte és finanszírozta. A London School of Economics and Political Science részét képező LSE Health szakértői kiegészítő bizonyíték-áttekintést végeztek.
Mi az a tüdőegészségügyi egyenlőségi keretrendszer?
A tüdőegészségügyi egyenlőségi keretrendszer olyan intézkedéscsomag, amelynek segítségével az országok és az egészségügyi rendszerek feltárhatják a tüdőrák és a COPD kezelésében fennálló egyenlőtlenségeket.
Hat területet ölel fel:
a tüdő egészségét befolyásoló tényezők, például a dohányzás, a levegőszennyezés, a lakhatási és munkakörülmények;
megelőzés;
előfordulási gyakoriság és prevalencia;
felismerés és diagnózis;
kezelés és gondozás; valamint
eredmények.
A kutatók 5 124 tanulmányt vizsgáltak át, és 399-et vettek fel áttekintésükbe. A tüdőrákra vonatkozó adatok 32 országra terjedtek ki. A COPD-re vonatkozó adatok 54 országra terjedtek ki.
A keretrendszert országos és regionális szinten való alkalmazásra tervezték. Az egyes országok saját egészségügyi rendszerükhöz, a rendelkezésre álló adatokhoz és a helyi lakossághoz igazíthatják azt.
Mely területeken befolyásolják az egyenlőtlenségek a tüdőrák kezelését?
A jelentés megállapítja, hogy az egyén ellátásának több szakaszában is előfordulhatnak egyenlőtlenségek.
Az alacsonyabb jövedelműek, a vidéki területeken élők és egyes etnikai kisebbségi csoportok tagjai ismétlődő akadályokkal szembesülhetnek. Ezek az akadályok az idő múlásával fokozódhatnak, és későbbi diagnózishoz, a kezeléshez való hozzáférés korlátozottságához, valamint kedvezőtlenebb kimenetelekhez vezethetnek.
A tüdőrák esetében a keretrendszer a következő területekre vonatkozó intézkedéseket tartalmaz:
szűréshez való hozzáférés;
a diagnózis szakasza és folyamata;
a diagnózis felállításáig eltelt idő;
biomarkerek vizsgálata;
a diagnózistól a kezelésig eltelt idő;
a sebészeti beavatkozásokhoz és a sugárterápiához való hozzáférés;
a klinikai irányelvekben ajánlott kezelésekhez való hozzáférés;
a biomarkerekhez igazított kezelésben való részesülés;
hozzáférés a multidiszciplináris csapatokhoz; és
túlélés és a betegek által jelentett eredmények.
A jelentés kitér továbbá a betegek támogatására, a korai palliatív ellátásra, a kezelés utáni utánkövetésre és a klinikai vizsgálatokhoz való hozzáférésre is.
Előfordulhat, hogy egy szolgáltatás elérhető, de nem mindenki számára hozzáférhető, akinek szüksége lenne rá. A jelentés ezért azt javasolja, hogy vizsgálják meg, kik veszik igénybe az egyes szolgáltatásokat, és kik részesülnek azok előnyeiből.
A jobb minőségű adatok rávilágíthatnak a rejtett egyenlőtlenségekre
Az országos adatok elrejthetik a csoportok közötti jelentős különbségeket.
A jelentés azt javasolja, hogy az adatokat olyan tényezők szerint elemezzék, mint a jövedelem, a nem, az etnikai hovatartozás és a lakóhely. Ez rávilágíthat arra, hogy egyes csoportoknál kisebb-e az esélye annak, hogy részt vegyenek a szűrővizsgálatokban, biomarkervizsgálatokon vegyenek részt, időben megkezdjék a kezelést, vagy a klinikai irányelvekben ajánlott ellátásban részesüljenek.
A keretrendszer emellett összekapcsolja a folyamat különböző szakaszait. Ez segíthet azoknak a közösségeknek az azonosításában, ahol a fokozott kockázati kitettség együtt jár a későbbi diagnózissal, a kezeléshez való korlátozott hozzáféréssel és a rosszabb kimenetelekkel.
Hogyan alkalmazhatják az országok a tüdőegészségügyi egyenlőségi keretrendszert?
A jelentés négy lépést javasol:
Mérjük fel a tüdőrák és a COPD terheit, valamint a fő kockázati tényezőket.
Részletes adatok segítségével azonosítsuk azokat a csoportokat, amelyek akadályokkal szembesülnek.
Határozza meg, hogy az útvonal több pontján hol fordulnak elő egyenlőtlenségek.
Ezeket a hiányosságokat célzó közvetlen szolgáltatásokat és finanszírozást kell biztosítani, majd meg kell vizsgálni, hogy csökkennek-e ezek.
A jelentés szerint az országoknak egyértelmű célokat kell kitűzniük a tüdőegészség terén a társadalmi egyenlőség biztosítása érdekében. A jelentésben megnevezett szervezeteknek kell felelősséget vállalniuk a célok megvalósításáért és az elért eredményekről való beszámolásért.
Emellett az egészségügyi szektoron kívüli intézkedéseket is szorgalmaz. A lakhatás, a foglalkoztatás, az oktatás, a közlekedés és a környezet egyaránt hatással lehet a tüdő egészségére és az ellátáshoz való hozzáférésre.
Mely tüdőrák-programok szerepelnek a listán?
A jelentés olyan programok példáit is bemutatja, amelyek célja az egyenlőtlenségek csökkentése.
Az angol tüdőrák-szűrőprogram célzott meghívókat, a helyi közösség bevonását és mobil szűrőberendezéseket alkalmaz annak érdekében, hogy elérje a súlyosan hátrányos helyzetű térségekben élőket.
Ausztrália nemzeti programját az őslakosok és a Torres-szoros-szigetiek közösségeivel együttműködve dolgozták ki. A program magában foglalja a közösség által irányított támogatást, valamint a vidéki és távoli területeken élők számára biztosított mobil szűrővizsgálatokat.
Az európai EPROPA program átfogó genomikus vizsgálatokat biztosít az előrehaladott nem kissejtes tüdőrákban szenvedő betegek számára. Emellett a program segítségével a feltételeknek megfelelő betegek célzott kezelésekhez és klinikai vizsgálatokhoz juthatnak.
Ezek a példák bemutatják, hogyan lehet a szolgáltatásokat úgy kialakítani, hogy azok figyelembe vegyék a különböző társadalmi csoportok előtt álló akadályokat.
Milyen szerepet játszott a Lung Cancer Europe?
Debra Montague, a Lung Cancer Europe elnöke a nemzetközi irányító bizottság tagja volt.
A bizottság tagjai között voltak klinikusok, betegjogi aktivisták, egészségügyi közgazdászok és egészségpolitikai szakértők. Tagjai segítettek a keretrendszerbe felvett intézkedések azonosításában és rangsorolásában. Ezenkívül áttekintették a rendelkezésre álló bizonyítékokat, és tanácsot adtak a különböző népességcsoportokat érintő akadályokkal kapcsolatban.
A Lung Cancer Europe további észrevételeket fogalmazott meg a jelentéstervezet kapcsán. Ez hozzájárult ahhoz, hogy a jelentés részletesebben kitérjen a tüdőrák-szűrésre, a biomarkerek vizsgálatára, a precíziós orvoslásra és a kezelésre.
Az AstraZeneca nem választotta ki és nem rangsorolta a mutatókat, és nem értelmezte a bizonyítékokat sem. A végső szerkesztői ellenőrzés a jelentés szerzőinek kezében maradt.
Olvassa el a „Lung Health Equity Project” jelentését
A jelentés a Tüdőegészségügyi Egyenlőségi Projekt első szakaszát képezi. A későbbi szakaszokban országos és regionális adatok alapján fogják bemutatni, hogy hol fordulnak elő együtt a kockázati tényezők és az ellátásbeli hiányosságok.