Miért nagyobb a kórházi fertőzések kockázata a tüdőrákos betegeknél?

A tüdőrákban szenvedő embereknél jelentősen nagyobb a fertőzések kialakulásának kockázata a kórházi tartózkodás ideje alatt. Egy új, átfogó európai jelentés arra figyelmeztet, hogy ezt a kockázatot nem veszik elég komolyan.

Az Európai Rákellenes Szervezet (ECO) által 2026 áprilisában közzétett „A beteg egészének kezelése” című szakpolitikai jelentés szerint a rákos betegeknél kétszer-ötször nagyobb a kórházi fertőzés (HAI) kialakulásának kockázata, mint a többi kórházi betegnél. Azoknál, akik intenzív kemoterápián vesznek részt, vagy vérrákban szenvednek, ez a kockázat még ennél is magasabb.

A jelentés szakértői véleményekre, betegek tapasztalataira és klinikai kutatásokra támaszkodik, és azt állítja, hogy a kórházi fertőzések továbbra is az egyik legkevésbé figyelembe vett kockázati tényezőnek számítanak az európai rákkezelésben. A Lung Cancer Europe közzéteszi eredményeit, mivel azok közvetlenül érintik az általunk képviselt embereket.

Miért növeli a tüdőrák kezelése a fertőzés kockázatát?

A tüdőrák kezelése jelentős terhet ró az immunrendszerre. A kemoterápia, a célzott terápiák és a szteroidok egyaránt gyengítik a szervezet fertőzések elleni védekező képességét. A gyakori kórházi látogatások és az orvosi eszközök – például a húgycsőkatéterek – használata tovább növeli a káros baktériumoknak való kitettséget.

Ez a kombináció miatt a tüdőrák-kezelés alatt álló betegek különösen sebezhetőek. Ha pedig fertőzés alakul ki, az súlyos következményekkel járhat.

Amikor az antibiotikumok már nem hatnak

Az ECO-jelentés különös aggodalmat fejez ki az antimikrobiális rezisztencia (AMR) kapcsán, amelynek keretében a baktériumok egyre inkább rezisztenssé válnak az antibiotikumokkal szemben.

A jelentésben hivatkozott kutatás – amely 347 véráramfertőzéssel küzdő rákbeteg vizsgálatán alapul – megállapította, hogy a fertőzések harmada olyan baktériumok által okozott volt, amelyek egyetlen jelenleg rendelkezésre álló antibiotikumra sem reagáltak. A gyógyszerrezisztens fertőzéssel küzdő betegek körében a halálozási arány 27% volt, szemben a kezelésre reagáló fertőzéssel küzdő betegek 7%-os arányával.

A rákos betegeknél a szepszis kialakulásának kockázata közel tízszer nagyobb, mint a rákban nem szenvedő embereknél, ami elsősorban a betegség és annak kezelései által okozott immunszuppressziónak köszönhető. A kórházban fekvő rákos betegek esetében a halálesetek nagyon nagy hányadában szerepet játszik a szepszis.

A jelentés arra figyelmeztet, hogy ha az antimikrobiális rezisztencia (AMR) problémáját nem kezelik, 2030-ra egyes rutin rákkezelések végrehajthatatlanná válhatnak, mivel a fertőzés kockázata meghaladná a terápia előnyeit. A rákos halálesetek akár 50%-a már most is fertőzésekhez köthető, mégis az AMR-t ritkán jegyzik fel a halotti anyakönyvi kivonatokban, ami elrejti a probléma valódi mértékét.

A húgycsőkatéterekhez kapcsolódó specifikus kockázat

Az ECO-jelentés különös figyelmet fordít a katéterrel összefüggő húgyúti fertőzésekre (CAUTI-k), amelyek a kórházban szerzett fertőzések egyik leggyakoribb és megelőzhető típusát jelentik.

A húgyúti fertőzések az európai akut ellátást nyújtó kórházakban előforduló összes kórházi fertőzés mintegy 19%-át teszik ki. Az EU-ban évente közel 800 000 kórházi eredetű húgyúti fertőzés fordul elő, amelyek több mint 60%-a húgycsőkatéterekhez kapcsolódik.

A pénzügyi és személyi költségek jelentősek. A katéterrel összefüggő húgyúti fertőzések (CAUTI-k) az egészségügyi rendszereknek esetenként 800–1 000 euróba kerülnek, ami az EU-szerte becslések szerint évi 477 millió eurós terhet jelent. Ezenkívül meghosszabbítják a kórházi tartózkodás időtartamát, ami késlelteti az új felvételeket és a nem sürgős műtéteket.

A katéterbehelyezések akár 47%-a is indokolatlan lehet. Kimutatták, hogy a felesleges katéterhasználat csökkentése csökkenti a fertőzés arányát és javítja a betegek biztonságát.

A nők különösen veszélyeztetettek. A jelentés rámutat arra, hogy a nőknél kétszer nagyobb a CAUTI kockázata a bentmaradó katéterek használata esetén, és az alternatív katéterek szélesebb körű alkalmazását, valamint a nemek szerinti adatgyűjtés javítását szorgalmazza.

Egyenetlen kép Európa-szerte

A kórházi fertőzés kialakulásának valószínűsége Európán belül országonként jelentősen eltér. Egyes országokban hatékonyabb nyomonkövetési rendszerek, jobb fertőzésmegelőzési protokollok és következetesebb betegfelvilágosítás működik. Más országok viszont jelentősen lemaradnak. Az, hogy egy tüdőrákos beteget hol kezelnek, lényegesen befolyásolhatja annak kockázatát, hogy megelőzhető fertőzést kapjon.

Mi kell változnia?

Az ECO-jelentés egyértelmű ajánlásokat fogalmaz meg a politikai döntéshozók, az egészségügyi rendszerek és a klinikai szakemberek számára.

A fertőzésmegelőzésről:

• A frissített klinikai protokollok és döntéshozatalt támogató eszközök segítségével csökkenteni kell a katéterek felesleges használatát

• Az ápolók képzésének és a fertőzésmegelőzés terén folytatott multidiszciplináris együttműködés erősítése

• Hozzanak létre egy kifejezetten a katéterrel összefüggő húgyúti fertőzésekre (CAUTI) irányuló, uniós szintű kezdeményezést, amelyet be kell építeni a mikrobaellenes szerekkel szembeni rezisztencia (AMR) és a betegbiztonság terén már meglévő stratégiákba

• Az EU felügyeletének és az adatok minőségének javítása, beleértve a nemek szerinti eredményeket is

Az antimikrobiális rezisztenciáról:

• Az antimikrobiális rezisztenciával kapcsolatos oktatás fenntartása és erősítése mind az egészségügyi szakemberek, mind a lakosság számára

• Az antibiotikum-fejlesztés piacának reformja, ideértve egy, az „ritka betegségek gyógyszereinek” státuszához hasonló „AMR-minősítés” létrehozását is, az új antibiotikumok fejlesztésének prioritásként való kezelése érdekében

• A gyógyszerészeknek teljes körű elismert szerepet kell biztosítani az antimikrobiális szerekkel való felelősségteljes gazdálkodásban

• Alkalmazzunk olyan „One Health” megközelítést, amely mind a mezőgazdaságban, mind az egészségügyben fellépő antibiotikum-túlhasználat problémáját kezeli

Mit jelent ez a tüdőrákban szenvedő emberek számára?

Ha jelenleg tüdőrák-kezelésen vesz részt, vagy ilyen kezelésen áteső személyt támogat, érdemes tisztában lennie a fertőzés kockázatával. Nem azért, hogy riadalmat keltsünk, hanem mert a tudatosság segíthet.

Néhány gyakorlati lépés, amelyet érdemes megbeszélni az egészségügyi csapatoddal:

• Bármely tervezett kórházi tartózkodás vagy beavatkozás során érdeklődjön a fertőzésmegelőzési intézkedésekről

• Ismerje fel a fertőzés jeleit: láz, hidegrázás, szokatlan fájdalom vagy bőrpír a katéter vagy a vénás katéter környékén, illetve hirtelen rosszullét

• Ha antibiotikumot írnak fel Önnek, kövesse pontosan az utasításokat, és szedje végig a kúrát

• Ha aggályai vannak az antimikrobiális rezisztenciával vagy a fertőzésveszélyével kapcsolatban, beszélje meg azokat onkológusával vagy szakápolójával.

A jelentésről

Az „A beteg holisztikus kezelése: a rákkezelés gyakran figyelmen kívül hagyott aspektusainak kezelése” című jelentést az Európai Rákellenes Szervezet tette közzé 2026 áprilisában. A jelentés a rákkezelés három olyan területét tárgyalja, amelyeket a jelentés szerint eddig nem fordítottak rá kellő figyelmet: az orvosi táplálkozás, az antimikrobiális rezisztencia és a kórházi fertőzések. A jelentés a 2025 májusában megrendezett „Community 365” kerekasztal-megbeszélésen elhangzottakra épül, amelyen Európa-szerte klinikusok, betegjogi aktivisták, gyógyszerészek, ápolók és politikai döntéshozók vettek részt.