Az antimikrobiális rezisztencia veszélyezteti a tüdőrák kezelését, mivel a kezelés szinte minden szakaszában – a műtéttől a kemoterápiáig – hatékony antibiotikumokra van szükség. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) új adatai, amelyeket az Európai Antibiotikum-tudatosság Napján (november 18.) – a világszintű antimikrobiális rezisztencia tudatosságának hetének kezdetén – tettek közzé, azt mutatják, hogy Európa még mindig elmarad a 2030-ra kitűzött célok többségétől: a karbapenem-rezisztens Klebsiella pneumoniae által okozott véráramfertőzések száma 2019 óta 72%-kal nőtt.
Ez a cikk bemutatja, mit mutatnak az új adatok, miért vannak a tüdőrákos betegek különösen kitéve az antibiotikum-rezisztens fertőzéseknek, és milyen európai intézkedésekre utalnak a bizonyítékok.
Főbb pontok
Európa elmarad a rezisztencia-csökkentési célkitűzéseitől. 2019 óta a karbapenem-rezisztens Klebsiella pneumoniae által okozott véráramfertőzések száma 72%-kal, a harmadik generációs cefalosporin-rezisztens E. coli által okozott fertőzések száma pedig 16,4%-kal nőtt (ECDC, 2026).
A rákos betegeket ez súlyosabban érinti. A The Lancet Oncology folyóiratban 2025-ben megjelent tanulmány szerint a rákos betegeknél az antibiotikum-rezisztens fertőzések előfordulási aránya akár háromszor is magasabb volt, mint a nem rákos betegeknél.
A tüdőrák kezelése hatékony antibiotikumoktól függ. A műtét, a kemoterápia és a kezelés mellékhatásainak kezelése egyaránt azon múlik, hogy sikerül-e megelőzni és kezelni a fertőzéseket.
A tüdőrákra vonatkozó adatok szűkösek. A rákos megbetegedésekkel kapcsolatos rezisztenciára vonatkozó bizonyítékok többsége a vérrákokból származik, és a rákos betegek halála esetén ritkán rögzítik a rezisztencia jelenlétét.
Mit mutatnak az ECDC 2026-os adatai?
Az EU teljesítette az öt 2030-ra kitűzött antimikrobiális rezisztenciával kapcsolatos célkitűzés egyikét, a többi négyben viszont lemaradásban van. Pamela Rendi-Wagner, az ECDC igazgatója elmondta, hogy Európa több célkitűzés tekintetében is lemaradásban van, és gyorsabb genomikus felügyeletet szorgalmazott, hogy az országok nyomon követhessék a rezisztens baktériumok terjedését, és mielőbb intézkedhessenek.
A célértékeket az EU Tanácsa 2023 júniusában határozta meg, 2019-et alapévként véve. A legfrissebb adatok 2025-re vonatkoznak:
Az antibiotikumok összfogyasztása: 5%-os csökkenés (1 000 főre vetítve napi 19,9-ről 18,9 meghatározott napi adagra), szemben a 20%-os csökkentési céllal.
A WHO „Access” csoportjába tartozó antibiotikumok: a felhasználás aránya 62,5% (a korábbi 61,1%-ról emelkedett), miközben a célérték legalább 65%.
MRSA-véráramfertőzések: 19%-os csökkenés (100 000 főre vetítve 5,63-ról 4,56-ra), ami megfelel a 15%-os csökkentési célkitűzésnek.
A harmadik generációs cefalosporinokkal szemben rezisztens E. coli által okozott véráramfertőzések száma 16,4%-kal emelkedett (100 000 főre vetítve 10,42-ről 12,13-ra), miközben a célkitűzés 10%-os csökkenés volt.
Karbapenem-rezisztens Klebsiella pneumoniae által okozott véráramfertőzések: 72%-os emelkedés (100 000 főre vetítve 2,18-ról 3,75-re), szemben az 5%-os csökkentési céllal.
Forrás: ECDC, A mikrobiális rezisztencia elleni küzdelemre vonatkozó 2030-as célok elérése terén elért előrelépés, 2026-os frissítés (2025-ös uniós adatok), közzététel: 2026. november 18.
Még az MRSA-val kapcsolatos eredmények is bizonytalanok: az ECDC rámutat, hogy az elmúlt két évben tapasztalt emelkedés veszélyezteti az elért eredményeket. Az ECDC arról is beszámol, hogy mind az egészségügyi intézményekben, mind a közösségben egyre több a karbapenem-rezisztens E. coli.
A leggyorsabban terjedő fertőzések azok a súlyos véráramfertőzések, amelyeket egyre nehezebben kezelhető baktériumok okoznak. Ezek azok a fertőzések, amelyekkel az immunrendszerük legyengült emberek – köztük sok rákkezelés alatt álló beteg – a legkevésbé képesek megbirkózni.
Miért hajlamosabbak a tüdőrákos betegek a fertőzésekre?
A tüdőrákban szenvedő embereknél nagyobb a fertőzésveszély, mivel mind a betegség, mind annak kezelése gyengíti a szervezet védekező képességét. A kemoterápia, egyes célzott terápiák és a szteroidok egyaránt csökkentik az immunitást, míg a gyakori kórházi látogatások és az olyan eszközök, mint a húgycsőkatéterek és az intravénás katéterek, tovább növelik a baktériumoknak való kitettséget.
Az Európai Rákellenes Szervezet 2026-os jelentése, amelynek címe „A beteg egészének kezelése”, rámutat arra, hogy a rákos betegeknél kétszer-ötször nagyobb az esélye a kórházi fertőzések kialakulásának. A jelentés megállapításait részletesen bemutattuk abban a cikkünkben, amelyben azt vizsgáltuk, miért vannak a tüdőrákos betegek nagyobb kockázatnak kitéve a kórházi fertőzések tekintetében.
A tüdőrák különös kockázatot jelent, mivel a betegség azt a szervet érinti, ahol számos súlyos fertőzés kialakul. Egy dán tanulmány, amely 7 479, 1995 és 2011 között tüdőrákműtéten átesett személyt vizsgált, megállapította, hogy 3,6%-uknál 30 napon belül tüdőgyulladás alakult ki. A korábbi tüdőgyulladás és a krónikus tüdőbetegség a legerősebb kockázati tényezők közé tartozott, és azoknál, akiknél tüdőgyulladás alakult ki, az azt követő évben magasabb volt a halálozási arány (21,6% szemben a 16,8%-kal).
Mennyire gyakoriak a gyógyszerrezisztens fertőzések a rákos betegek körében?
A rákos betegeknél sokkal gyakrabban fordulnak elő gyógyszerrezisztens fertőzések, mint a nem rákos embereknél. A Cancer and AMR Consortium által végzett, 2025 májusában a The Lancet Oncology folyóiratban megjelent tanulmány több mint 1,6 millió baktériummintát elemezett, amelyeket az Egyesült Államok 198 járóbeteg-ellátó intézményéből gyűjtöttek. A rákos betegeknél a rezisztens fertőzések előfordulási aránya akár háromszor is magasabb volt, és bizonyos baktérium- és fertőzéshely-kombinációk több mint ötször gyakrabban fordultak elő.
Ugyanebben a folyóiratban megjelent egy kiegészítő áttekintő tanulmány, amely 52 országból származó 274 tanulmányt vizsgált. A tanulmány megállapította, hogy a vérrákban szenvedő betegeknél előforduló bakteriális fertőzések 35%-ában rezisztens baktériumok voltak jelen, és a halálesetekről beszámoló 81 tanulmány 65%-a összefüggésbe hozta a rezisztens fertőzéseket a magasabb halálozási aránnyal.
Kifejezetten a tüdőrákra vonatkozóan sokkal kevesebb bizonyíték áll rendelkezésre. Az egyik kevés tanulmány a németországi Frankfurti Egyetemi Rákközpontból származik, amely 295, 2012 és 2016 között diagnosztizált, nem kissejtes tüdőrákban szenvedő személyt követett nyomon. A több gyógyszerre rezisztens baktériumokat hordozó 8,1%-os csoport medián túlélési ideje 7,8 hónap volt, szemben a nem hordozók 23,9 hónapos medián túlélési idejével, és nagyobb valószínűséggel haltak meg fertőzés következtében. A tanulmány kis létszámú, egyközpontú és retrospektív volt, és a szerzők szerint az eredményeket nagyobb csoportokon is meg kell erősíteni.
A tüdőrák kezelésének mely részei függnek a hatékony antibiotikumoktól?
A tüdőrák kezelésének szinte minden szakasza attól függ, hogy sikerül-e megelőzni és kezelni a fertőzéseket. Hatékony antibiotikumok nélkül a ma már rutinszerűen alkalmazott kezelések sokkal kockázatosabbá válnak.
Műtét. A műtét a legjobb gyógyulási esélyt kínálja a korai stádiumú tüdőrákkal diagnosztizált sok ember számára. Ahogy a tüdőrák-szűrés egyre szélesebb körben elterjed Európában, egyre több embert diagnosztizálnak olyan korai stádiumban, hogy műtétet javasolhassanak számukra; a biztonságos műtét pedig az antibiotikumokra támaszkodik a tüdőgyulladás és a sebfertőzések megelőzése és kezelése érdekében.
Kemoterápia. A kemoterápia neutropéniát okozhat, azaz a fertőzések ellen küzdő fehérvérsejtek számának hirtelen csökkenését. A neutropénia alatt jelentkező láz sürgős antibiotikumos kezelést igényel, és az antibiotikum-rezisztencia miatt nagyobb a valószínűsége annak, hogy az első antibiotikum hatástalan lesz. Egy portugál tanulmányban, amely 42, tüdőrákos betegeknél neutropéniás láz miatt kórházba felvett esetet vizsgált, az első vonalbeli antibiotikumok az esetek valamivel több mint egynegyedében bizonyultak hatástalannak.
Támogató kezelés. A katéterek, az intravénás katéterek és az ismételt kórházi tartózkodások sok tüdőrákos beteg kezelésének részét képezik. Mindegyikük fertőzésforrásnak számít.
Az Európai Rákellenes Szervezet 2026-os jelentéséhez kapcsolódó kerekasztal-megbeszélésen Antonella Cardone, a Cancer Patients Europe képviselője arra figyelmeztetett, hogy ha nem foglalkoznak a problémával, az antimikrobiális rezisztencia miatt 2030-ra egyes rutin rákkezelések végrehajthatatlanná válhatnak.
Mit kell tennie Európának?
Az ECDC egy összehangolt intézkedéscsomagot szorgalmaz a fertőzésmegelőzés és -ellenőrzés, az antibiotikum-gazdálkodás, a laboratóriumi kapacitás és a fokozott felügyelet terén. A betegellátás helyszínén ez megbízható kézfertőtlenítést, a védőfelszerelés helyes használatát, az ellenálló baktériumokat hordozó személyek gyors azonosítását és elkülönítését, valamint hatékony tisztítást jelent. Az ECDC szerint az egészségügyi vezetőknek elegendő fertőzésellenőrzési személyzettel, diagnosztikai kapacitással és elkülönítő helyiségekkel kell rendelkezniük.
A tüdőrák szempontjából a bizonyítékok négy további prioritásra utalnak:
A rákos betegek körében előforduló rezisztencia felmérése. A megfigyeléseknek azt kell feltárniuk, hogy milyen gyakran érintik a rezisztens fertőzések a rákos betegeket. Antonella Cardone, a Cancer Patients Europe szervezet képviselője rámutatott, hogy a rezisztenciát ritkán jegyzik fel a halotti anyakönyvi kivonatokban, így annak valódi áldozatainak száma rejtve marad.
A fertőzésmegelőzést be kell építeni a rákkezelési protokollokba. Ez magában foglalja a felesleges húgycsőkatéterezés visszaszorítását is, ami az Európai Rákellenes Szervezet egyik legfontosabb ajánlása.
Az antimikrobiális rezisztenciát be kell építeni a nemzeti rákellenes tervekbe. A rákellenes küzdelem tervezése és az európai „Beating Cancer Plan” végrehajtása során közvetlenül foglalkozni kell a fertőzésveszéllyel.
Támogassák a tüdőrákkal kapcsolatos kutatásokat! A rendelkezésre álló bizonyítékok többsége a vérrákokból származik. A tüdőrákos betegeken végzett, szélesebb körű európai vizsgálatok rávilágítanának arra, hol a legnagyobbak a kockázatok.
A tagszervezetek az ECDC új, az EU mind a 27 tagállamára vonatkozó országos infografikáiban megtalálhatják a nemzeti adatokat, és ezeket felhasználva felhívhatják az egészségügyi minisztériumok és a rákkezelő intézmények figyelmét az antimikrobiális rezisztencia problémájára.
Gyakran feltett kérdések
Mi a különbség az Európai Antibiotikum-tudatosság Napja és a Mikrobiális rezisztencia elleni világtudatossági hét között?
Az Európai Antibiotikum-tudatosság Napja az ECDC által koordinált európai egészségügyi kezdeményezés, amelyet minden évben november 18-án tartanak. Ezzel kezdődik a világszerte elterjedt antimikrobiális rezisztencia (AMR) tudatosságának hete, amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) november 18. és 24. között szervez. Az ECDC a tudatosság napján teszi közzé éves adatait az uniós célok elérése terén elért előrelépésekről, a hét pedig világszerte folytatja a témával kapcsolatos párbeszédet.
Miért jelent különös aggodalmat a mikrobiális rezisztencia a tüdőrákban szenvedők számára?
A tüdőrák kezelése gyakran legyengíti az immunrendszert, és a tüdő gyakori helyszíne a súlyos fertőzéseknek. Mind a műtéti beavatkozás, mind a kemoterápia antibiotikumokra támaszkodik a fertőzések megelőzése és kezelése érdekében, ezért az antibiotikum-rezisztencia kockázatosabbá teszi a szokásos kezelést.
Jó úton halad-e az EU a 2030-ra kitűzött antimikrobiális rezisztenciával kapcsolatos céljainak eléréséhez?
Nem. Az ECDC 2026-os frissítése szerint az EU teljesítette az MRSA-ra vonatkozó célkitűzését, de a többi négy területen elmarad a tervtől: a karbapenem-rezisztens Klebsiella pneumoniae által okozott véráramfertőzések száma 2019 óta 72%-kal nőtt.
A rákos betegeknél nagyobb az esélye a gyógyszerrezisztens fertőzések kialakulásának?
Igen. A The Lancet Oncology folyóiratban 2025-ben megjelent tanulmány az Egyesült Államokból származó több mint 1,6 millió minta alapján megállapította, hogy a rákos betegeknél az antibiotikum-rezisztens fertőzések előfordulási aránya akár háromszor is magasabb, mint a nem rákos betegeknél.
Hol találhatok az én országomra vonatkozó antimikrobiális rezisztencia-adatokat?
Az ECDC az Európai Antibiotikum-tudatosság Napja weboldalán minden egyes uniós tagállamról országspecifikus infografikát tesz közzé. A 2026-os kiadások 2026. november 18-án jelentek meg, és bemutatják az öt cél mindegyikében elért előrelépéseket.
Európában növekszik az antimikrobiális rezisztencia, és a leggyorsabban terjedő fertőzések éppen azok, amelyekkel a rákkezelés alatt álló betegek a legkevésbé képesek megbirkózni. A rákos betegeknél már most is akár háromszor gyakrabban fordulnak elő rezisztens fertőzések, mint másoknál, mégis a tüdőrákra vonatkozó adatok továbbra is szűkösek. A biztonságos műtétek, a kemoterápia és a támogató kezelés mind a hatékony antibiotikumoktól függ. Ezek védelme érdekében be kell építeni a fertőzésmegelőzést a rákkezelésbe, pontosabb adatokra van szükség a rákos betegek körében előforduló rezisztenciáról, valamint az antimikrobiális rezisztenciát be kell építeni az európai rákkezelési tervekbe.
Olvassa el korábbi cikkünket arról, hogy miért vannak a tüdőrákos betegek nagyobb kockázatnak kitéve a kórházi fertőzések tekintetében, és ismerje meg az Európai Rákellenes Szervezet teljes ajánlásait.
A Lung Cancer Europe szervezetről
A Lung Cancer Europe egy páneurópai érdekképviseleti szervezet, amely az egész Európában a magas színvonalú tüdőrák-ellátáshoz való egyenlő hozzáférésért küzd. Tagjaink nemzeti tüdőrák-érdekképviseleti szervezetek, és az általuk összegyűjtött tényadatokat és tapasztalatokat eljuttatjuk az európai döntéshozókhoz. Éves „Lung Cancer Europe Reports” jelentéseinken, alapokmányunkon és a „Get Checked!” kampányon keresztül azon dolgozunk, hogy javítsuk a diagnózist, a kezelést és a támogatást minden tüdőrákban szenvedő számára.
Hivatkozások
1. Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ. Sürgős intézkedésekre van szükség az antibiotikumok hatékonyságának megőrzése érdekében. 2026. november 18. Sajtóközlemény
2. Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ. Infografika: Az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem célkitűzései – hogyan áll az EU? 2026-os frissítés. 2026. november 18. Infografika
3. Az Európai Unió Tanácsa. A Tanács ajánlása az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemre irányuló uniós intézkedések fokozásáról az „Egy Egészség” megközelítés keretében (2023/C 220/01). 2023. június 13.
4. Rák és antimikrobiális rezisztencia konzorcium. Antimikrobiális rezisztencia rákos betegek körében az Egyesült Államok járóbeteg-ellátási intézményeiben. The Lancet Oncology, 2025. május 1. Összefoglaló
5. Sallah YH, Bratti VF, Rafinejad-Farahani B és munkatársai. Antimikrobiális rezisztencia hematológiai rosszindulatú daganatos betegeknél: áttekintő tanulmány. The Lancet Oncology, 2025. Összefoglaló
6. Stratmann JA, Lacko R, Ballo O és munkatársai. A több gyógyszerre rezisztens kórokozókkal való kolonizáció negatívan befolyásolja a nem kissejtes tüdőrákos betegek túlélési esélyeit. PLoS ONE, 2020;15(11):e0242544. Cikk
7. Simonsen DF, Søgaard M, Bozi I, Horsburgh CR, Thomsen RW. A tüdőrákműtét utáni posztoperatív tüdőgyulladás kockázati tényezői és a tüdőgyulladás hatása a túlélésre. Respiratory Medicine, 2015;109(10):1340–1346. Cikk
8. Pimenta AC, Raimundo S, Conde B és munkatársai. Neutropéniás láz tüdőrákban: a halálozással és az antibiotikum-kezelés kudarcával kapcsolatos klinikai szempontok. Chinese Journal of Lung Cancer, 2021;24(11):764–769. Cikk
9. Európai Rákellenes Szervezet. A beteg holisztikus kezelése: a rákkezelés gyakran figyelmen kívül hagyott szempontjainak figyelembevétele. 2026. április 21. Jelentés