A nőknél előforduló tüdőrák: mit árul el nekünk az ASCO 2026 konferencia és egy új Nature-áttekintés

LuCE HírekHírekMegelőzés és kockázatÉrdekérvényesítés

június 6.

Egy nő naplementekor vezet egy szabadtéri wellness-foglalkozást; háttal áll a kamerának, és két mosolygó nő felé fordul. A kép a tüdőrákkal élő és azt leküzdő nők életét ábrázolja.

A múlt héten két esemény is egy időben történt. A világ legnagyobb onkológiai konferenciája, az ASCO 2026, több ezer kutatót és klinikus szakembert hozott össze Chicagóban. Ugyanakkor a Nature magazin kiadott egy „Outlook” című mellékletet, amelyben szerepelt egy cikk „A nőknél előforduló tüdőrák önálló betegségként jelenik meg” címmel.

Ez az egybeesés nem volt véletlen. Jól tükrözte, merre halad a tudomány.

Egy változó betegség

Évtizedeken át a tüdőrákot elsősorban a dohányzó férfiak szemszögéből értelmezték. Ez a kép ma már nem felel meg a valóságnak.

Az 50 év alatti nőknél diagnosztizált tüdőrákos esetek száma világszerte 50%-kal nőtt 1990 és 2023 között. Az Egyesült Államokban a fiatal férfiak és a fiatal nők közötti előfordulási különbség szinte teljesen megszűnt. A fiatal nők tüdőrák okozta haláleseteinek jelenleg 30–43%-ában nem azonosítottak kockázati tényezőt.

Ezek nem elhanyagolható változások. Arra utalnak, hogy a jelenlegi rendszerek nem arra lettek kialakítva, hogy felismerjék ezt a népességcsoportot.

Azoknál a nőknél, akik soha nem dohányoztak, több mint kétszer olyan nagy a valószínűsége a tüdőrák kialakulásának, mint azoknál a férfiaknál, akik soha nem dohányoztak. Az okok még nem teljesen ismertek, de a biológiai különbségeket egyre több tanulmány dokumentálja. A tüdőrákos nőknél a DNS-javítási mintázat eltér a férfiakétól. Náluk nagyobb a valószínűsége annak, hogy az EGFR- és a KRAS-génekben hajtómutációkat hordoznak. Az endogén ösztrogén szerepet játszhat a daganat kialakulásában, bár az ezzel kapcsolatos kutatások továbbra is összetettek és néha ellentmondásosak. A környezeti hatások – ideértve a passzív dohányzást és a főzésből származó beltéri légszennyezést – aránytalanul nagyobb mértékben érintik a nőket, ami részben a továbbra is egyenlőtlenül elosztott háztartási szerepekhez köthető.

Nature Outlook: A nőknél előforduló tüdőrák önálló betegségként kerül előtérbe, 2026. május 27.

8603. számú absztrakt, az ASCO 2026. évi éves konferenciája

Florez és munkatársai. Tüdőrák nőknél: a múlt, a jelen és a jövő. Clinical Lung Cancer, 2024

Ki kapja meg?

Az ASCO 2026 konferencián bemutatott kutatások megerősítik, hogy a fiatal korban kialakuló tüdőráknak sajátos jellemzői vannak. Az 50 év alattiak körében a diagnosztizáltak között nagyobb arányban vannak nők, többségük soha nem dohányzott, és nagyobb valószínűséggel hordoznak célzott kezelésre alkalmas hajtómutációkat, többek között EGFR- és ALK-mutációkat. Emellett nagyobb valószínűséggel diagnosztizálják őket a 4. stádiumban.

Az ALK-pozitív tüdőrákos betegek medián életkora 34 év. A ROS1-pozitív eseteknél ez az érték 36 év. Ezek munkaképes korú emberek, akik közül sokan gondozási feladatokkal is foglalkoznak, néhányan pedig családalapítást fontolgatnak, vagy éppen annak folyamatában vannak.

Ez a profil a tüdőrákban szenvedő emberek és az őket támogató szervezetek számára nem új keletű. A klinikai szakirodalomban azonban egyre gyakrabban tűnik fel.

Forrás: SPARK-Lung tanulmány, 8070. számú absztrakt, az ASCO 2026. évi éves konferenciája

Hiányos adatokon alapuló szűrőrendszer

A jelenlegi tüdőrák-szűrési kritériumok elsősorban a dohányzási előzményeken alapulnak. Kidolgozásuk során túlnyomórészt férfi populációkból származó adatokat használtak fel. A NELSON-vizsgálatban, amely Európa legnagyobb tüdőrák-szűrési tanulmánya, a résztvevők mindössze 16%-a volt nő.

Egy közel egymillió fős kohorszra kiterjedő új kutatás kimutatja, hogy a dohányzási előzményeken alapuló kritériumok szisztematikusan kizárják azokat a nőket, akik valódi kockázatnak vannak kitéve, beleértve azokat is, akik soha nem dohányoztak. A csomag-év alapú kritériumokról a dohányzás időtartamára vonatkozó kritériumokra való áttérés révén a nők szűrési jogosultsága ebben a kohorszban 55%-ról 83,7%-ra emelkedne. Ez a strukturális probléma az európai szűrőprogramokban is fennáll, még akkor is, ha a konkrét adatok egy amerikai populációra vonatkoznak.

Forrás: 8004. számú absztrakt, az ASCO 2026. évi éves konferenciája

A peres képviselet terén fennálló hiányosság

Az ASCO 2026 konferencián a tüdőrákkal kapcsolatos legjelentősebb eredmények egyike a HARMONi-6 vizsgálatból származott, amelyet a plenáris ülésen mutattak be. Az 532 résztvevő közül 494 férfi volt. A résztvevők 7 százaléka nő volt. Ez az onkológia egyik legnagyobb színpadán bemutatott kiemelt eredmény volt.

Ez nem egyedi eset. A 2010 és 2020 közötti NSCLC-klinikai vizsgálatok elemzése során kiderült, hogy a résztvevők mindössze 38,7%-a volt nő. A kezelési irányelvek ezért nagyrészt a férfiakon végzett vizsgálatokból származó bizonyítékokon alapulnak. A nőknél 25%-kal nagyobb a valószínűsége, hogy a célzott terápiával kapcsolatos súlyos mellékhatások jelentkeznek, mint a férfiaknál, és szignifikánsan nagyobb az esélye annak, hogy ezeket nem jelentik be. Az immunterápia esetében ismét más a helyzet: az adatok arra utalnak, hogy a férfiak nagyobb hasznot húznak a checkpoint-gátlókból, mint a nők, és a menopauza előtti nőknél nagyobb a kockázata az immunrendszerrel kapcsolatos toxikus hatásoknak.

Ezek a különbségek klinikailag jelentősek. A kezelési döntések meghozatalában azonban egyelőre nem veszik őket rendszeresen figyelembe.

Forrás: HARMONi-6, LBA4 absztrakt, az ASCO 2026. évi éves konferenciája

Nőként a tüdőrákkal való együttélés

A kihívások nem érnek véget a diagnózissal. A Lung Cancer Europe saját 10. éves jelentése – amely a mentális egészség és a tüdőrák témájában valaha végzett legnagyobb globális felmérés – európai adatokkal támasztja alá ezt. A tüdőrákkal élő nők jelentősen rosszabb mentális egészségi állapotról számoltak be, mint a férfiak: közel 30%-uk jelzett rossz vagy közepes mentális egészségi állapotot, szemben a férfiak 20%-ával. A nőknél szignifikánsan nagyobb valószínűséggel állapítottak meg szorongásos zavart (23%, szemben a férfiak 13%-ával), és kevésbé érezték magukat képesnek a diagnózisuk érzelmi hatásainak kezelésére. A nőknél továbbá nagyobb valószínűséggel tapasztaltak jelentősebb negatív hatást pénzügyeikre és munkájukra, és kevésbé volt valószínű, hogy van valaki, akire támaszkodhatnak támogatásért.

A nők nagyobb valószínűséggel halasztják el az orvosi segítség igénybevételét, részben a gondozási feladatok miatt. Náluk nagyobb az esélye annak, hogy a diagnózis anyagi következményekkel járjon számukra. A szexuális egészség a tüdőrákos nők körében az egyik leggyakrabban említett szorongásforrás, mégis ritkán kerül szóba a klinikai környezetben.

A fiatalabb nők esetében a tüdőrák, a termékenység és a családtervezés közötti összefüggés olyan kérdéseket vet fel, amelyekkel a klinikai szakirodalom még csak most kezd foglalkozni. A terhesség alatt diagnosztizált tüdőrákos esetek száma növekszik. A világszerte publikált szakirodalomban jelenleg kevesebb mint 100 megerősített eset szerepel. Ezen adatok rögzítése érdekében európai nyilvántartást hoznak létre, de a kezdeményezés még korai stádiumban van.

Amit még mindig tanulunk

A Nature Outlook ezen a héten megjelent számában a nőknél előforduló tüdőrákot olyan rosszindulatú daganatos betegségként írja le, amelynél „továbbra is jelentős egyenlőtlenségek tapasztalhatók a kutatás, a szűrés és a kezelés terén”. A cikk áttekinti a kockázati tényezőket, a betegség biológiáját, a szűrést, a kezelésre adott választ és a túlélés esélyeit. Rámutat arra, hogy a kezelési folyamat mely szakaszaiban halmozódnak fel a különbségek, és hol maradnak még mindig figyelmen kívül a nők.

Még csak a kezdeti szakaszban járunk annak megértésében, hogy miért hat a tüdőrák a nőkre másképp, és milyen konkrét kihívásokkal kell szembenézniük ennek a csoportnak a kutatás, a klinikai gyakorlat és a szakpolitika terén. Ezt a megértést tovább kell fejleszteni, és ehhez európai adatokra van szükség.