A Lung Cancer Europe üdvözli az Európai Rákellenes Szervezet jelentését, és támogatja annak felhívását, hogy erősítsék meg az európai együttműködést annak érdekében, hogy a rákkutatás terén elért eredmények az ellátás javulásához vezessenek.
A tüdőrák kutatásában jelentős előrelépés történt, de a szűréshez, a molekuláris vizsgálatokhoz, a klinikai vizsgálatokhoz és az új kezelésekhez való hozzáférés továbbra is egyenlőtlen Európa-szerte. Túl gyakran az határozza meg, hogy milyen ellátás áll valakinek rendelkezésére, hogy hol él.
Ezen egyenlőtlenségek felszámolása és annak biztosítása, hogy a kutatás terén elért eredmények a tüdőrákban szenvedő valamennyi érintett javát szolgálják, a Lung Cancer Europe tevékenységének központi eleme.
Az Európai Rákellenes Szervezet (ECO) október 8-án közzétett új jelentése a klinikai vizsgálatok felgyorsítását, az új kezelésekhez és technológiákhoz való jobb hozzáférést, valamint az egész Európára kiterjedő szorosabb együttműködést szorgalmazza.
A „Seizing the Moment: Europe as a Global Leader in Cancer Science and Care” című tanulmány azt vizsgálja, hogy Európa hogyan tudná jobban kihasználni kutatási erősségeit, miközben országok között javítja a rákkezelést.
A 44 oldalas jelentés kiemeli a tüdőrák szempontjából különösen fontos kihívásokat, többek között a szűrőprogramok bevezetésének késedelmét, a molekuláris vizsgálatokhoz való egyenlőtlen hozzáférést, valamint az új gyógyszerekre való hosszú várakozási időt.
Tüdőrák-szűrés: meggyőző bizonyítékok, lassú előrelépés
Európa vezető szerepet játszott a tüdőrák-szűrés előnyeinek bemutatásában.
A jelentés kiemeli azokat a jelentős európai tanulmányokat – köztük a NELSON, a MILD és a LUSI programokat –, amelyek hozzájárultak az alacsony dózisú CT-szűrés hatékonyságának bizonyításához.
A Hollandiában és Belgiumban végzett NELSON-vizsgálat megállapította, hogy a szűrésben részesült férfiak körében körülbelül 24%-kal csökkent a tüdőrák okozta halálozás aránya azokhoz képest, akik nem vettek részt a szűrésben.
2022-ben az Európai Unió Tanácsa azt javasolta a tagállamoknak, hogy vizsgálják meg a tüdőrák-szűrés fokozatos bevezetésének lehetőségét a magas kockázatú személyek körében.
Az új jelentés azonban arra figyelmeztet, hogy Európa nagy részén továbbra is korlátozott mértékben alkalmazzák a szervezett szűrővizsgálatokat, annak ellenére, hogy a korai felismerés fontosságát alátámasztó bizonyítékok rendelkezésre állnak.
Emellett kiemeli a SOLACE nevű európai projektet is, amely 15 ország szervezeteit egyesíti annak érdekében, hogy a tüdőrák-szűréssel kapcsolatos kutatások gyakorlati programokká váljanak.
A molekuláris vizsgálatokhoz és kezelésekhez való egyenlőtlen hozzáférés
A molekuláris vizsgálatok segítségével azonosíthatók a ráksejtekben bekövetkező változások, amelyek segítenek az orvosoknak a legmegfelelőbb kezelés kiválasztásában, beleértve bizonyos típusú tüdőrák esetében a célzott terápiákat is.
Az átfogó genomikai vizsgálatokhoz való hozzáférés és a szakértői támogatás azonban az egyes európai országok között jelentősen eltér.
A jelentés emellett rámutat az újonnan engedélyezett rákgyógyszerekhez való hozzáférés terén tapasztalható jelentős késedelmekre is.
A jelentésben idézett adatok szerint az Európai Gyógyszerügynökség általi engedélyezés és az onkológiai gyógyszerek uniós szintű forgalomba hozatala között eltelt átlagos idő 655 nap, azaz közel 22 hónap volt.
Ezek az adatok általánosságban a rákgyógyszerekre vonatkoznak, nem pedig kizárólag a tüdőrák kezelésére, de rávilágítanak arra a szélesebb körű kihívásra, hogy az új kezelési módszerek minél hamarabb eljussanak a betegekhez.
A klinikai vizsgálatok lebonyolításának megkönnyítése
A klinikai vizsgálatok elengedhetetlenek az új rákkezelések kifejlesztéséhez és értékeléséhez. Emellett lehetőséget nyújtanak az emberek számára, hogy hozzáférjenek a vizsgálat alatt álló kezelésekhez.
A jelentés a felesleges adminisztratív késedelmek csökkentését, a kutatóközpontok közötti jobb együttműködést, valamint a több európai országot érintő klinikai vizsgálatok nagyobb mértékű támogatását szorgalmazza.
Azt is javasolja, hogy – megfelelő biztosítékok mellett – hatékonyabban használják fel az egészségügyi adatokat a rákkezeléssel kapcsolatos kutatások és döntéshozatal támogatására.
Mit javasol a jelentés?
Az Európai Rákellenes Szervezet a következőkre szólítja fel az EU döntéshozóit:
Az európai rákellenes terv és az EU rákellenes misszió fenntartása és megerősítése.
Készítsenek egy külön európai stratégiát a rákkutatás, a fejlesztés és a végrehajtás területén.
Csökkentse a klinikai vizsgálatok során felmerülő felesleges bürokráciát és késedelmeket.
Az európai kutatási és egészségügyi rendszerek közötti együttműködés javítása.
Kövessük nyomon, milyen gyorsan válnak elérhetővé az új kezelési módszerek és technológiák, és hogy az emberek hozzáférhetnek-e azokhoz.
Vonjuk be a betegszervezeteket állandó partnerként az európai rákellenes politika alakításába.
Ezek a javaslatok az Európai Bizottság átfogóbb versenyképességi programját hivatottak támogatni, amelynek célja Európa gazdaságának, kutatásának és innovációjának megerősítése.
Az Európai Rákellenes Szervezet 2027-ben tervezi egy második jelentés közzétételét, amelyben azt vizsgálja, hogy a hatékonyabb rákmegelőzés és -ellátás hogyan járulhat hozzá Európa általános gazdasági és társadalmi jólétéhez is.
Forrás: Európai Rákellenes Szervezet, „Seizing the Moment: Europe as a Global Leader in Cancer Science and Care”(Kihasználni a lehetőséget: Európa mint a rá kkutatás és -ellátás globális vezetője), 2026. október 8.