Az Európai Parlament támogatta azokat az új szabályokat, amelyek célja, hogy az egész EU-ban csökkentsék a munkavállalók rákkeltő anyagoknak való kitettségét.
A szavazásra 2026. október 6-án került sor: 499 európai parlamenti képviselő szavazott a javaslat mellett, 49 ellene, 104 pedig tartózkodott. Ez a legújabb lépés az EU munkahelyi szabályainak aktualizálásában a rákkeltő, mutagén és a reprodukciót befolyásoló anyagok tekintetében.
Egy adat különösen szembetűnik. Az Európai Bizottság becslése szerint az intézkedéseknek köszönhetően az elkövetkező 40 évben mintegy 1 700 tüdőrákos megbetegedést, valamint mintegy 19 000 egyéb munkával összefüggő megbetegedést lehetne megelőzni.
Ezek a jövőben várható előnyök, nem pedig a már megelőzött esetek száma.
Ezáltal ez a lépés jóval több, mint csupán a munkahelyi jogszabályok technikai módosítása. Ez egyben a tüdőrák megelőzéséről is szól.
Mi változott?
A jogszabály az EU rákkeltő, mutagén és reprodukciót károsító anyagokról szóló irányelvének hatodik módosítása.
A frissített szabályok új vagy szigorúbb munkahelyi expozíciós határértékeket vezetnek be olyan anyagokra, mint a kobalt és a szervetlen kobaltvegyületek, a policiklusos aromás szénhidrogének, az 1,4-dioxán és az izoprén.
Ezeket olyan iparágakban lehet megtalálni vagy felhasználni, mint például az akkumulátorgyártás, az acél- és fémgyártás, a vegyipar, valamint a textil- és gumigyártás.
A szabályok emellett bizonyos hegesztőfüstöket egyértelműbben az irányelv hatálya alá vonnak, és szigorítják a védőfelszerelésre vonatkozó követelményeket.
Az intézkedésekről bővebben az Európai Parlament hatodik felülvizsgálatról szóló áttekintésében olvashat.
A jogszabály még nem lépett teljes mértékben hatályba. A Tanácsnak még véglegesítenie kell a jogszabályt. Ezt követően a tagállamoknak be kell építeniük a követelményeket a nemzeti jogba.
Milyen mértékű a rák kockázati tényezőinek kitettsége a munkahelyeken Európában?
Nagyobb, mint sokan gondolnák.
Az EU-OSHA munkavállalók expozíciójára vonatkozó felmérése az eddigi legegyértelműbb képet adja a rák kockázati tényezőinek munkahelyi expozíciójáról Európában.
A vizsgálat megállapította, hogy 46,6 millió munkavállaló valószínűleg legalább egy rákkockázati tényezőnek volt kitéve a legutóbbi munkahét során.
Valószínűleg minden negyediknél több is legalább kettőnek volt kitéve.
A leggyakoribb expozíciók a következők voltak:
napból származó ultraibolya sugárzás
dízelmotor kipufogógázai
benzol
belélegezhető kristályos szilícium-dioxid
formaldehid.
A felmérés Németországban, Írországban, Spanyolországban, Franciaországban, Magyarországon és Finnországban dolgozó munkavállalókat érintett, és közel 100 millió munkavállalót képviselt.
Nem mindenki, aki ki van téve a sugárzásnak, fog rákot kapni – a sugárterhelés és a betegség nem ugyanaz a dolog.
Ez viszont jól mutatja, hogy a munkahelyeken még mindig milyen elterjedt az ismert rákkockázati tényezőknek való kitettség.
Mely munkahelyi expozíciók állnak összefüggésben a tüdőrákkal?
Nincs olyan egyetlen munkakör vagy iparág, amely kizárólag a foglalkozási eredetű tüdőrákhoz kapcsolódna.
Az Európai Rákellenes Kódex munkahelyi expozícióval foglalkozó tájékoztatója felsorol számos, a tüdőrákkal összefüggésbe hozható munkahelyi expozíciót.
Ezek közé tartoznak:
azbeszt
belélegezhető kristályos szilícium-dioxid
hegesztési füst
dízelmotor kipufogógázai
arzén
króm
nikkel
kadmium
radon
policiklusos aromás szénhidrogének.
Ezek a kockázatok számos iparágban előfordulhatnak, többek között az építőiparban, a feldolgozóiparban, a bányászatban, a közlekedésben és a hulladékgazdálkodásban.
A kockázat mértéke az anyagtól, az expozíció mértékétől, az expozíció időtartamától és a meglévő védelmi intézkedésektől függ.
Miért tartozik a tüdőrák a foglalkozási eredetű rákok körébe?
A munkával összefüggő rák továbbra is komoly egészségügyi probléma Európában.
Az EU-OSHA szerint a foglalkozási eredetű rák az EU-ban a munkával összefüggő halálesetek legfőbb oka.
A tüdőrák ennek a képnek fontos eleme.
Ez az egyik oka annak, hogy az EU legújabb változásai olyan jelentősek. Már évek óta köztudott, hogy a munkahelyi expozíció rákot okozhat. Ami azonban változik, az az, hogy Európában hogyan mérik ezeket az expozíciókat, és mennyire szigorúan szabályozzák közülük egyeseket.
Az EU ma már sokkal pontosabb információkkal rendelkezik arról, hogy hol fordul elő az expozíció, mely munkavállalói csoportokat érint, és hol lehetnek hiányosságok a megelőzésben.
Ezek a megbízhatóbb bizonyítékok mostantól hozzájárulhatnak a jövőbeli megelőzési és szabályozási intézkedések kidolgozásához, a munkahelyi expozíciós határértékek megállapításához már eddig is felhasznált tudományos bizonyítékok mellett.
Miért olyan fontos ez a tüdőrák megelőzése szempontjából?
A tüdőrák megelőzéséről néha úgy beszélnek, mintha az elsősorban az egyéni magatartáson múlna.
Ennél szélesebb körű.
Az emberek a belélegzett levegőn, a lakóhelyükön és a munkájuk során is ki lehetnek téve rákkeltő anyagoknak.
A munkahelyeken az expozíció csökkentése gyakran a munkáltatóktól, a szabályozó hatóságoktól és a kormányoktól függ. Ez magában foglalhatja az ipari folyamatok módosítását, a szellőzés javítását, az expozíció forrásánál történő csökkentését vagy a megfelelő védőfelszerelés biztosítását.
Éppen ezért a munkahelyi védelemnek is helye van a tüdőrák-megelőzésről szóló vitában.
Az új szabályok nem szüntetik meg az összes, foglalkozásból eredő tüdőrák-kockázatot. Ezek meghatározott anyagokra és eljárásokra vonatkoznak, míg más kockázatokra már külön jogszabályok vonatkoznak.
Az október 6-i szavazás azonban azért fontos, mert ezzel egy újabb védelmi intézkedéscsomag megvalósulása kerül közelebb az egész EU-ban.
A megelőzés azt is jelenti, hogy megakadályozzuk a kitettséget
A tüdőrák okozta terhek csökkentése azt jelenti, hogy nem szabad egyetlen kockázati tényezőre vagy egyetlen megelőzési módszerre korlátozódni.
A szűrés és a korai felismerés elengedhetetlen. Ugyanígy fontos a tisztább levegő, a biztonságosabb munkahelyek és a ismert rákkeltő anyagok elleni hatékonyabb védelem is.
Ez a legutóbbi uniós szavazás ennek egyik eleme.
A következő lépés a hivatalos elfogadása, amelyet a tagállamokban történő végrehajtás követ. Az igazi próbatétel az lesz, hogy a szigorúbb szabályok valóban csökkentik-e a kockázatot az európai munkahelyeken.