A tűzvészekből származó füst és a tüdőrák: mit mutatnak a bizonyítékok?
Franciaországban és Spanyolországban a tűzoltók újabb rendkívüli hőség és szárazság idején küzdenek a súlyos erdőtüzek ellen. Mindkét ország sürgősségi segítségért fordult az EU-hoz. Az EUobserver által közzétett, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb adatai szerint az erdőtüzek száma Európában 2022 óta 57%-kal nőtt.
Ez nem csupán a tűz közelében lévő települések számára jelent problémát. A bozóttűz füstje több száz, sőt akár több ezer kilométert is megtehet, és a levegőminőséget a tűz által érintett területen jóval túl is befolyásolja.
Ez fontos kérdéseket vet fel a tüdőrákban szenvedők számára. Növelheti-e a tüdőrák kialakulásának kockázatát a tűzvész füstjének ismételt expozíciója? És mit jelenthet ez azok számára, akik már kezelés alatt állnak, vagy műtét után lábadoznak?
Mi található a tűzvész füstjében?
A tűzvész füstje gázok és rendkívül apró részecskék keverékét tartalmazza.
Az egészségre nézve a legnagyobb aggodalmat a PM2,5 néven ismert finom részecskék jelentik. Ezek a részecskék jóval kisebbek, mint egy emberi hajszál átmérője. Mélyen behatolnak a tüdőbe, és egy részük bejuthat a véráramba is.
A tűzvészekből származó füst rákkeltő anyagokat is tartalmazhat, többek között policiklusos aromás szénhidrogéneket (PAH-okat). A kibocsátott anyagok összetétele részben attól függ, hogy mi ég. Azok a füstök, amelyek lakóépületekbe, járművekbe vagy ipari területekre jutnak el, további vegyi anyagokat, fémeket, valamint műanyagokból és építőanyagokból származó részecskéket is tartalmazhatnak.
A rövid távú expozíció irritálhatja a szemet, az orrot és a torkot, és köhögést, zihálást vagy légszomjat okozhat. Ezenkívül súlyosbíthatja a már fennálló tüdő- és szívbetegségeket is.
A levegőszennyezés tüdőrákot okoz?
A kültéri levegőszennyezés és a finom részecskék már ma is elismert tüdőrák-okozók.
A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség 2013-ban az emberi egészségre rákkeltő anyagként minősítette a kültéri levegőszennyezést és a finom részecskéket. A PM2,5-nek való hosszú távú kitettség emellett a szív- és légúti betegségek kialakulásának megnövekedett kockázatával is összefüggésbe hozható.
A tűzvészekből származó füst a PM2,5 egyik forrása. Azonban a tűzvészeknek való kitettség és a tüdőrák közötti összefüggést kifejezetten vizsgáló kutatások még viszonylag új keletűek.
A rendelkezésre álló bizonyítékok nem támasztják alá, hogy a tűzvész füstjével való rövid idejű érintkezés tüdőrákot okozna. A kutatókat elsősorban az ismételt vagy hosszan tartó kitettség aggasztja, különösen mivel egyre gyakrabban fordulnak elő súlyos tűzvész-szezonok.
Növelheti-e a tűzvész füstje a tüdőrák kockázatát?
Az eddigi legnagyobb tanulmányok egyike körülbelül kétmillió kanadai embert követett nyomon medián 20 éven át.
Azoknál az embereknél, akik az elmúlt tíz évben egy erdőtűztől 50 kilométeres körzetben éltek, a tüdőrák relatív előfordulási aránya 4,9%-kal magasabb volt, mint azoknál, akik nem voltak ilyen mértékben kitéve ennek a hatásnak. Hasonló eredmények születtek akkor is, amikor a kutatók egy kisebb, 20 kilométeres területet vettek figyelembe.
Ez nem azt jelenti, hogy egy erdőtűz közelében élő személynek 4,9%-os esélye van a tüdőrák kialakulására. Azt jelenti, hogy a tüdőrák előfordulási aránya a kitett csoportban 4,9%-kal magasabb volt, mint az összehasonlító csoportban.
A tanulmánynak vannak korlátai is. A kutatók az egyes személyek lakóhelye és a tűzvész közötti távolságot használták az expozíció mérésére. Nem tudták pontosan megállapítani, hogy az egyes személyek mennyi füstöt lélegeztek be, és nem tudták figyelembe venni az összes egyéb lehetséges kockázati tényezőt sem.
Ez tehát összefüggést jelez, de nem bizonyítja, hogy a tűzvészekből származó füst okozta volna a további tüdőrákos megbetegedéseket.
Mit mutatnak a legújabb kutatások?
Az Amerikai Rákkutatási Társaság 2026. áprilisi éves konferenciáján bemutatott kutatás egy nagy léptékű amerikai rák-szűrővizsgálati vizsgálatban részt vevő több mint 91 000 ember adatait elemezte.
A tűzvész füstjének fokozott kitettsége számos rákos megbetegedés – többek között a tüdőrák – fokozott kockázatával járt együtt. A kutatók arról is beszámoltak, hogy a kockázat általában a kitettség növekedésével párhuzamosan emelkedett.
Ezek az eredmények tovább erősítik az erdőtüzek füstjének lehetséges hosszú távú hatásaira vonatkozó aggodalmakat. Az eredményeket ugyan egy tudományos konferencián mutatták be, de még nem jelentek meg teljes, szakértői bírálaton átesett cikk formájában.
Ezeket inkább új bizonyítékokként kell kezelni, nem pedig végleges válaszként.
Milyen hatással lehet a tűzvész füstje a tüdőrákban szenvedőkre?
A tűzvész füstje bárkit érinthet, de egyesek érzékenyebbek lehetnek a hatásaira.
A tüdőrákban szenvedő embereknél már eleve előfordulhatnak légzési nehézségek vagy csökkent tüdőfunkció. A műtéti beavatkozások, a sugárterápia és egyes rákkezelések szintén károsíthatják a tüdőt.
A füst súlyosbíthatja az olyan tüneteket, mint a köhögés vagy a légszomj. Az erdőtüzek emellett evakuáláshoz, útlezárásokhoz, áramkimaradásokhoz és az egészségügyi ellátás zavaraihoz is vezethetnek.
A legújabb tanulmányok arra utalnak, hogy ezek a kombinált hatások befolyásolhatják a tüdőrák kimenetelét.
Tüdőrákműtét utáni lábadozás alatt fellépő tüdőgyulladások
A JAMA Oncology folyóiratban megjelent tanulmányban 466 912 olyan személy vett részt, akiknél I–III. stádiumú nem kissejtes tüdőrák miatt műtéti beavatkozást hajtottak végre.
Azoknál az embereknél, akik a kórházból való kikerülésüket követő első három hónapban a lakóhelyük környékén erdőtűznek voltak kitéve, a halálozás kockázata – kiigazítva a tényezőkre – 43%-kal magasabb volt, mint azoknál, akik nem voltak kitéve ilyen hatásnak. Kisebb összefüggések is megfigyelhetők voltak abban az esetben, ha a kitettség a műtétet követő első év későbbi szakaszában következett be.
A tanulmány nem bizonyítja, hogy kizárólag a füst okozta volna a különbséget.
A kutatók az egyes személyek irányítószám-területén belül nyilvántartásba vett tűzesetek alapján határozták meg a bozóttűznek való kitettséget. A bozóttűz átélése stresszel, evakuálással, a megbeszélt időpontokra való eljutás nehézségeivel, valamint az ellátás megszakadásával is járhat.
Az eredmények arra utalnak, hogy a tüdőrákműtétből lábadozó embereknek szükségük lehet további támogatásra erdőtűz-vészhelyzetek idején.
A tűzvészekből származó PM2,5-szennyezés és a tüdőrákos betegek túlélési esélyei
Az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság 2025. évi éves konferenciáján bemutatott kutatás közvetlenebbül a tűzvészek füstjéből származó PM2,5-re összpontosított.
A kutatók több mint 18 000, nem kissejtes tüdőrákban szenvedő kaliforniai beteget vizsgáltak. Megbecsülték az egyes betegek lakóhelye környékén a diagnózis felállítását követő egy év során a tűzvészekhez kapcsolódó PM2,5-koncentrációkat.
A magasabb expozíció 20%-kal nagyobb kockázattal járt a tüdőrák okozta halálozás tekintetében. A soha nem dohányzó, IV. stádiumú betegek körében a magasabb expozíció 55%-kal nagyobb kockázattal járt.
Ezek az eredmények fontosak, de további vizsgálatokra van szükség. Egy konferencia-összefoglalóban jelentek meg, és még nem erősítették meg őket egy teljes, szakértői bírálaton átesett publikációban.
Megzavarhatják-e a tűzvészek a tüdőrák kezelését?
A tűzvészek hatással lehetnek a rákkezelésre akkor is, ha nem a füst jelenti a fő problémát.
Egy 2025-ös tanulmány több mint 202 000 olyan személyt vizsgált, akik az Egyesült Államokban műtéti beavatkozásra alkalmatlan III. stádiumú nem kissejtes tüdőrák miatt sugárterápiában részesültek.
A sugárterápia ideje alatt egy hivatalosan kihirdetett tűzvész-katasztrófa hatásának kitettsége az általános túlélés kis mértékű, de statisztikailag szignifikáns csökkenésével járt együtt.
A tanulmány nem tudta pontosan azonosítani, mi okozta ezt a különbséget. Lehetséges magyarázatok között szerepelnek a sugárterápia megszakításai, a kezelésre való eljutás nehézségei, a helyi egészségügyi szolgáltatásokra nehezedő nyomás, valamint a füst egészségügyi hatásai.
Ez rávilágít arra, hogy a rákkezelő intézményeknek miért van szükségük olyan tervekre, amelyek biztosítják a kezelés folytonosságát és a betegekkel való kapcsolattartást tűzvészek és egyéb szélsőséges időjárási események idején.
A tüdő védelme, amikor a levegőt erdőtűz füstje szennyezi
A füst akkor is befolyásolhatja a levegőminőséget, ha a tűz jóval távolabb van.
Magas füstkoncentráció esetén:
Maradjon bent, ahol biztonságos, és tartsa zárva az ajtókat és az ablakokat.
Kerüljék el, hogy a szellőzőrendszereken keresztül külső levegő jusson be a helyiségbe.
Csökkentse a beltéri szennyezés egyéb forrásait, ideértve a dohányzást, a gyertyákat, az aeroszolos termékeket, valamint az ételek sütését és grillezését.
Ha van kéznél, használjon hordozható, HEPA-szűrővel ellátott légtisztítót.
A szabadtéri tevékenységeket a lehető legkisebb mértékre korlátozza.
Ha elkerülhetetlen a kültéri tartózkodás, egy jól illeszkedő FFP2-es vagy N95-ös maszk segíthet kiszűrni a finom részecskéket.
A WHO Európai Irodája azt javasolja, hogy a fokozott kockázatnak kitett személyek lehetőség szerint maradjanak otthon, és ha mégis ki kell menniük, viseljenek FFP2-es vagy N95-ös maszkot.
A tüdőrák-kezelés alatt álló betegeknek kapcsolatba kell lépniük kezelőorvosaikkal, ha a füst súlyosbítja tüneteiket, vagy ha tűz, evakuálás vagy közlekedési zavarok befolyásolhatják a rendelésre való megjelenésüket vagy a gyógyszerekhez való hozzáférésüket.
Aki súlyos légszomjat, mellkasi fájdalmat érez, vagy orvosi vészhelyzetbe kerül, az haladéktalanul kérjen segítséget.
Mit tudunk a tűzvész füstjéről és a tüdőrákról?
A bizonyítékok egy része már egyértelmű:
A kültéri levegőszennyezés és a PM2,5 tüdőrákot okoz. Az erdőtüzek füstje a PM2,5 egyik fő forrása, és káros hatással lehet a tüdőre, a szívre és az egész szervezetre.
A tűzvész füstjét és a tüdőrákot kifejezetten vizsgáló kutatások száma továbbra is korlátozott. Ugyanakkor több nagyszabású tanulmány is összefüggést tárt fel a tüdőrák magasabb előfordulási aránya, valamint a már diagnosztizált betegeknél megfigyelt kedvezőtlenebb kimenetelek között.
Ezek a tanulmányok egyelőre nem adnak választ arra, hogy mekkora mértékű expozíció káros, kik a legsebezhetőbbek, illetve hogy a hatás mekkora része származik közvetlenül a füstből, és mekkora része a tűz által okozott zavarokból.
A jelenlegi tüdőrákkutatások nagy része szintén Kanadából és az Egyesült Államokból származik. Több európai kutatásra van szükség, ideértve azokat a vizsgálatokat is, amelyek közvetlenül mérik a dohányfüst-terhelést.
Mivel Európa ismét rendkívüli hőhullámmal és súlyos erdőtüzekkel szembesül, az egészségvédelem nem állhat meg a tűzövezet határán. A levegőminőségi figyelmeztetéseknek, a rákkezelő szolgáltatásoknak és a vészhelyzeti terveknek figyelembe kell venniük azokat az embereket, akiknek a tüdeje és az egészsége máris károsodott.
Források
A jelenlegi erdőtüzek Franciaországban és Spanyolországban
Reuters: Franciaország és Spanyolország előrelépést ért el a hatalmas tüzek elleni küzdelemben, miközben új hőhullám fenyeget, 2026. július 28.A kültéri levegőszennyezés és a finom részecskék mint rákok kiváltó okai
Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség: A kültéri levegőszennyezés a rák okozta halálesetek egyik fő környezeti oka.Hosszú távú erdőtűz-expozíció és új tüdőrákos esetek
Korsiak J. és munkatársai, Hosszú távú erdőtűz-expozíció és a rák előfordulása Kanadában: populációalapú megfigyeléses kohort-vizsgálat, The Lancet Planetary Health, 2022.Az AACR 2026 konferencián bemutatott legújabb kutatási eredményekAz AACR további magyarázata a 2026-os eredményekről
Amerikai Rákkutatási Társaság (AACR), „Catching the Drift: How Wildfire Smoke Plumes May Increase Cancer Risk” (A tendencia felismerése: Hogyan növelhetik a tűzvészek füstfelhői a rák kockázatát), 2026. július.A tüdőrákműtét utáni lábadozás alatti erdőtűz-expozíció
Zhang D és munkatársai: A tüdőrákműtét utáni lábadozás alatti erdőtűz-expozíció és az általános túlélés közötti összefüggés, JAMA Oncology, 2023.A tűzvészekből származó PM2,5-kibocsátás és a tüdőrák diagnózisát követő túlélés
Singhal S és munkatársai, A tűzvészekből származó finom részecskéknek való kitettség és a tüdőrákra jellemző túlélés, Journal of Clinical Oncology, ASCO éves konferenciájának absztraktja, 2025.Az UC Davis-i kutatás érthető összefoglalása
UC Davis Health: A tűzvészekből származó szennyezés ronthatja a tüdőrákos betegek túlélési esélyeit, 2025. május.Tűzvészek a tüdőrák sugárterápiája során
A nem kissejtes tüdőrák miatt sugárterápiában részesülő betegek tűzvésznek való kitettsége és túlélési esélyei, 2025.A WHO tanácsai az egészség védelméről az erdőtüzek idején
A WHO Európai Regionális Irodája: Közegészségügyi tanácsok az erdőtüzek idején: hogyan védje meg egészségét és biztosítsa biztonságát.A WHO tájékoztatása a bozóttüzekről és a szélsőséges időjárási jelenségekről
A WHO Európai Regionális Irodája: Klímaválság és szélsőséges időjárási jelenségek.További olvasnivaló
Légszennyezés és tüdőrák Európában: mit mutatnak a jelenlegi bizonyítékokMelegebb nyarak, szennyezettebb levegő: hőhullámok és tüdőrák Európában9 tanulság a tüdőrákos betegek közössége számára a WHO új rákról szóló jelentésébőlA Lung Cancer Europe részt vesz az ERS légszennyezésről és az egészségügyi egyenlőtlenségekről szóló rendezvényén