A The Lancet Oncology folyóiratban megjelent Egészségügyi Világszervezet (WHO) tanulmány szerint 2024-ben körülbelül 2,3 millió új rákos megbetegedés – világszerte minden nyolcadik – fertőzések következtében alakult ki. A tüdőrák nem tartozik ezek közé: egyetlen fertőzés sem bizonyítottan okozza a tüdőrákot, és annak fő, elkerülhető okai továbbra is a dohányzás és a légszennyezés. A fertőzések azonban más módon is hatással vannak a tüdőrákra, a humán papillomavírus (HPV) kapcsán felmerülő bizonytalan bizonyítékoktól kezdve a tuberkulózison át egészen a mellkasi fertőzésre utaló tünetekig.
Ez a cikk bemutatja, hogy mire jutott az új kutatás, mit árulnak el a bizonyítékok a fertőzések és a tüdőrák kapcsolatáról, valamint hogy ez mit jelent az európai megelőzés és korai diagnosztika szempontjából.
Főbb pontok
2024-ben világszerte az új rákos megbetegedések mintegy 12%-át fertőzések okozták, melyek közül a Helicobacter pylori és a HPV volt a leggyakoribb.
A tüdőrák nem tartozik ezek közé, mivel egyetlen fertőzés sem minősül bizonyított kiváltó oknak.
A HPV-t a tüdődaganatok kis hányadában mutatták ki – az összesített európai adatok szerint körülbelül 3%-ban –, de az ok-okozati összefüggés nem bizonyított.
A korábban átvészelett tuberkulózis és tüdőgyulladás egyaránt összefüggésbe hozható a tüdőrák fokozott kockázatával, bár egyik sem bizonyítottan okozó tényező.
A tüdőrák tüneteit könnyen összetéveszthetik egy mellkasi fertőzéssel, ami késleltetheti a diagnózist.
Ebben a cikkben
Milyen eredményre jutott a fertőzések és a rák közötti összefüggésről szóló új tanulmány?
Tüdőgyulladás, szepszis és COVID-19: mi a kapcsolat a tüdőrákkal?
Milyen eredményre jutott a fertőzések és a rák közötti összefüggésről szóló új tanulmány?
A fertőzések a becslések szerint a 2024-ben világszerte diagnosztizált új rákos megbetegedések közül 2,3 milliót okoztak, ami körülbelül minden nyolcadik esetet jelent. Az elemzést a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) – a WHO rákügyi ügynöksége – kutatói vezették, és 2026. szeptember 28-án jelent meg a The Lancet Oncology című folyóiratban.
Ezeknek a rákos megbetegedéseknek szinte az összes esetét öt fertőzés okozta:
Helicobacter pylori: körülbelül 760 000 eset, főként gyomorrák.
HPV: körülbelül 750 000 eset, főként méhnyakrák, valamint végbél-, nemi szervi és egyes fej-nyakrákok.
B-típusú hepatitisz-vírus: körülbelül 360 000 eset, többnyire májrák.
Epstein-Barr-vírus: körülbelül 260 000 eset, beleértve az orr-garat-rákot, bizonyos gyomorrákokat és a Hodgkin-limfómát.
Hepatitis C-vírus: körülbelül 160 000 eset, többnyire májrák.
A fertőzésekkel összefüggő rákos megbetegedések több mint háromnegyede alacsony és közepes jövedelmű országokban fordult elő. A terhelés Európán belül is eltérő. Közép- és Kelet-Európában az új rákos megbetegedések mintegy 10%-át fertőzések okozták, szemben Nyugat-Európa 5%-ával és Észak-Európa 4%-ával.
„Bár ez a teher hatalmas, nagyrészt megelőzhető” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Dr. Harriet Rumgay, az IARC munkatársa. A WHO és az IARC egy külön elemzése, amelyet 2026 februárjában tettek közzé a Nature Medicine című folyóiratban, a fertőzéseket a dohányzás után a második leggyakoribb, megelőzhető rákok okozójának minősítette világszerte.
A tüdőrákot fertőzés okozza?
Egyetlen fertőzés sem minősül a tüdőrák bizonyított okának, ezért a tüdőrák nem szerepel az új becslésekben. A WHO és az IARC által elvégzett, az elkerülhető rákkockázatokra vonatkozó elemzés megállapította, hogy a tüdőrák elsősorban a dohányzással és a légszennyezéssel áll összefüggésben.
A HIV egy példa arra, milyen nehéz ezeket az összefüggéseket kibogozni. Különböző tanulmányok összefüggésbe hozták a HIV-et a tüdőrákkal, de amikor az IARC kutatói becsülték a HIV-hez kapcsolódó rákos megbetegedések globális terheit 2025-re, a tüdőrákot kihagyták a számításból. Indoklásuk szerint nem alakult ki konszenzus arról, hogy az összefüggés mekkora részét lehet a dohányzással magyarázni.
A HPV tüdőrákot okozhat?
Egyes tüdődaganatokban kimutatták a HPV-t, de nincs bizonyíték arra, hogy ez tüdőrákot okozna. Az eredmények országonként és laboratóriumonként jelentősen eltérnek egymástól.
A 2014-ben a Carcinogenesis című folyóiratban megjelent, eddigi legnagyobb összevont elemzés 27 tanulmányból származó, 3 249 tüdőrákos betegre vonatkozó adatokat egyesített. A legtöbb méhnyakrák mögött álló, magas kockázatú HPV16-os vagy HPV18-as típusokat Európában a tüdődaganatok körülbelül 3%-ában, Észak-Amerikában 4%-ában, Ázsiában 5%-ában, Dél- és Közép-Amerikában pedig 22%-ában mutatták ki. A HPV-t nagyobb valószínűséggel mutatták ki a daganatos szövetekben, mint az egészséges tüdőszövetekben. A szerzők szerint további kutatásokra van szükség annak megállapításához, hogy ez ok-okozati összefüggést tükröz-e.
Egy 2024-ben készült, 97 tanulmányt és 9 098 embert felölelő szisztematikus áttekintés szerint a tüdőrákban az HPV előfordulási aránya 0% és 69% között mozgott. Már önmagukban az európai tanulmányok eredményei is rendkívül eltérőek voltak: egy holland tanulmányban 223 daganatból 3-ban, egy cseh tanulmányban 80 daganatból egyben sem, Norvégiában 334 mintából 3,9%-ban, Görögországban pedig 100 ember közül 19%-ban mutattak ki HPV-t. Egy nagyobb európai tanulmányban a daganatok közel 10%-ában volt jelen HPV-DNS, de egyikben sem mutattak ki jeleket arra, hogy a vírus rákkeltő génjei aktívak lennének. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy „az ok-okozati összefüggések továbbra is bizonytalanok”.
Az IARC becslései nem sorolják a tüdőrákos esetek közé a HPV által okozottakat. Ez a bizonytalanság azt is tükrözi, hogy még mindig sok minden nem ismert a tüdőrák kialakulásának okairól azoknál az embereknél, akik soha nem dohányoztak.
A tuberkulózis és a tüdőrák kockázata
Azoknál, akik korábban tuberkulózisban (TB) szenvedtek, valamivel magasabb a kockázata annak, hogy később tüdőrákot diagnosztizálnak náluk. Az „European Respiratory Review” folyóiratban 2022-ben megjelent, az életkort és a dohányzást is figyelembe vevő metaanalízis szerint a kohortvizsgálatokban 51%-kal magasabb tüdőrák-kockázatot állapítottak meg, és az eset-kontroll vizsgálatok is hasonló eredményeket hoztak.
A kockázat a tuberkulózis diagnózisát követő első két évben volt a legmagasabb. A szerzők megjegyzik, hogy ezek közül a rákos megbetegedések közül néhány már a tuberkulózis diagnózisának felállításakor is fennállhatott, ezért az összefüggés ok-okozati jellegét egyelőre nem lehet bizonyítani. Ez azt is jól mutatja, milyen könnyen összetéveszthetők a két betegség, mivel közös tüneteik vannak, például a tartós köhögés és a testsúlycsökkenés.
Tüdőgyulladás, szepszis és COVID-19: mi a kapcsolat a tüdőrákkal?
A korábban átvészel tüdőgyulladás összefüggésbe hozható a tüdőrák fokozott kockázatával, de – akárcsak a tuberkulózis esetében – ez az összefüggés nem bizonyítja az ok-okozati kapcsolatot. A Nemzetközi Tüdőrák Konzorcium által végzett, 2012-ben az American Journal of Epidemiology folyóiratban közzétett összevont elemzés 12 tanulmány alapján megállapította, hogy azoknál, akik korábban tüdőgyulladásban szenvedtek, 57%-kal magasabb volt a tüdőrák kockázata. Magasabb kockázatot figyeltek meg azoknál is, akik soha nem dohányoztak, és a szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a korábbi tüdőbetegségek a dohányzástól függetlenül is befolyásolják a tüdőrák kockázatát. Mint minden ilyen jellegű tanulmány esetében, előfordulhat, hogy egyes tüdőgyulladások egy még nem diagnosztizált rák korai tünetei voltak.
A szepszisre utaló bizonyítékok kevésbé meggyőzőek. A „Clinical Infectious Diseases” folyóiratban 2019-ben megjelent tanulmány az Egyesült Államokban rákkal diagnosztizált több mint 1,8 millió idős felnőttet hasonlított össze 200 000 rákmentes személlyel. A tanulmány megállapította, hogy a szepszis miatt kórházban kezelt személyeknél kissé magasabb volt a tüdőrák kialakulásának valószínűsége (odds arány: 1,17). A szerzők szerint az általuk feltárt összefüggések egy része inkább a már meglévő betegségeket vagy a rákdiagnózis felállításának módját tükrözi, mintsem magát a szepszist.
Nincs bizonyíték arra, hogy a COVID-19 tüdőrákot okozna, de a tüdőrákban szenvedőket súlyosan érintette. A nemzetközi TERAVOLT-nyilvántartás a pandémia korai szakaszában nyolc országban gyűjtött adatokat 200 mellkasi rákos betegről, akik többségében tüdőrákban szenvedtek. Marina Chiara Garassino doktornő és munkatársai által 2020-ban a The Lancet Oncology című folyóiratban közzétett eredmények szerint a betegek egyharmada (33%) elhunyt.
A légúti fertőzések hatással lehetnek a már áttétet képező rákra is. A Nature folyóiratban 2025-ben megjelent tanulmányban az Egyesült Államokbeli és a hollandiai UMC Utrecht kutatói megállapították, hogy az influenza- és a COVID-19-fertőzések felébresztették az egerek tüdejében szunnyadó emlőráksejteket. Az UK Biobank adatai szerint azoknál a rákos betegeknél, akik 2020-ban, még az oltások elérhetővé válása előtt megfertőződtek a COVID-19-cel, körülbelül kétszer akkora volt az esélye, hogy a következő két évben a rákuk következtében meghaljanak. Ez a kutatás inkább a tüdőbe áttétet képező rákra vonatkozik, mint magára a tüdőrákra, és a kutatók hangsúlyozzák, hogy az emberek esetében az ok-okozati összefüggés még nem bizonyított.
Amikor a tüdőrák mellkasi fertőzésnek tűnik
A tüdőrák tünetei gyakran átfedésben vannak a légúti fertőzések tüneteivel, ami késleltetheti a diagnózist. A tartós köhögés, a légszomj vagy a nem múló fertőzés egyaránt a tüdőrák jelei lehetnek.
Ezt egyes irányelvek is elismerik. Angliában a Nemzeti Egészségügyi és Ellátási Kiválósági Intézet (NICE) szerint a 40 éves vagy annál idősebb személyeknek, akiknél a mellkasi fertőzés nem múlik el, vagy a kezelés után újra és újra visszatér, mellkasröntgen-vizsgálatot javasolhatnak a tüdőrák kizárása érdekében.
A Lung Cancer Europe „Get Checked!” kampánya 2026-ban az alapellátásra összpontosít, mivel gyakran a háziorvosok észlelik elsőként ezeket a tüneteket. Annak felismerése, hogy egy mellkasi fertőzés esetleg komolyabb betegségre utalhat, az egyik leghatékonyabb lépés a korai diagnózis felé Európa-szerte.
Mit jelent ez az európai tüdőrák-megelőzés szempontjából?
A fertőzéssel összefüggő rákos megbetegedésekre már léteznek egyértelmű uniós megelőzési célkitűzések. 2024 júniusában az EU tagállamai elfogadták a vakcinával megelőzhető rákos megbetegedésekről szóló tanácsi ajánlást, amelynek célja, hogy 2030-ra a lányok 90%-át beoltassák HPV ellen, és jelentősen növeljék a fiúk átoltottságát.
A tüdőrák ellen nincs védőoltás, ezért a megelőzés a dohányzás és a légszennyezés visszaszorításán, valamint a rák korai felismerésén múlik. A Lung Cancer Europe azt szeretné, ha a tüdőrák esetében is ugyanolyan ambiciózus célokat tűznének ki: szigorú dohányzásellenes intézkedéseket, tisztább levegőt és az egész Európában biztosított, méltányos hozzáférést a tüdőrák-szűréshez.
Gyakran feltett kérdések
A rákos megbetegedések mekkora hányadát okozzák a fertőzések?
Az IARC adatai szerint 2024-ben világszerte az új rákos megbetegedések körülbelül egy nyolcadát, azaz 2,3 millió esetet fertőzések okoztak. Ez az arány Nyugat- és Észak-Európában alacsonyabb, körülbelül 4–5%, míg Közép- és Kelet-Európában körülbelül 10%.
A HPV tüdőrákot okoz?
Nincs bizonyíték arra, hogy a HPV tüdőrákot okozna. A HPV-t a tüdődaganatok kis hányadában mutatták ki – az európai adatok összesítése szerint körülbelül 3%-ban –, de a tanulmányok eredményei jelentősen eltérnek egymástól, és a kutatók szerint az ok-okozati összefüggés továbbra is bizonytalan.
Lehet-e a mellkasi fertőzés a tüdőrák jele?
Igen. A tüdőrák olyan tüneteket okozhat, amelyek mellkasi fertőzésre utalnak, ideértve a tartós köhögést vagy a folyamatosan visszatérő fertőzést is. Angliában a NICE iránymutatása szerint a 40 éves vagy annál idősebb, tartós mellkasi fertőzéssel küzdő személyeknek mellkasröntgen-vizsgálatot ajánlhatnak.
Növeli-e a tüdőgyulladás a tüdőrák kialakulásának kockázatát?
Azoknál, akik tüdőgyulladásban szenvedtek, nagyobb a kockázata annak, hogy később tüdőrákot diagnosztizálnak náluk; egy 12 tanulmányt összefogó, nagyszabású elemzés szerint ez a kockázat körülbelül 57%-kal magasabb. A kutatók egyelőre nem tudják megmondani, hogy a tüdőgyulladás okozza-e a tüdőrákot, és lehetséges, hogy egyes tüdőgyulladások egy még fel nem fedezett rák korai jelei.
Van-e összefüggés a tuberkulózis és a tüdőrák között?
Igen, egy 2022-es metaanalízis szerint azoknál, akik tuberkulózisban szenvedtek, valamivel magasabb a tüdőrák kockázata. A kockázat a diagnózis utáni két évben a legmagasabb, és a kutatók egyelőre nem tudják megmondani, hogy a tuberkulózis okozza-e a tüdőrákot.
Összefoglalás
A fertőzések világszerte a rákos megbetegedések nyolcadát okozzák, és ennek a terhelésnek a nagy része oltással, szűréssel és kezeléssel megelőzhető lenne. A tüdőrák nem tartozik ebbe a képbe: kialakulását továbbra is főként a dohányzás és a légszennyezés okozza, az HPV-vel kapcsolatos bizonyítékok pedig bizonytalanok. A fertőzések a tüdőrák esetében a diagnózis szempontjából játszanak szerepet, mivel a mellkasi fertőzésre utaló tünetek elrejthetik a betegséget. Az elsődleges ellátás keretében történő korai diagnózis és a határozott megelőzési politika továbbra is prioritást élveznek.
A Lung Cancer Europe szervezetről
A Lung Cancer Europe egy páneurópai érdekképviseleti szervezet, amely az egész Európában a magas színvonalú tüdőrák-ellátáshoz való egyenlő hozzáférésért küzd. Tagjaink nemzeti tüdőrák-érdekképviseleti szervezetek, és az általuk összegyűjtött tényadatokat és tapasztalatokat eljuttatjuk az európai döntéshozókhoz. Éves „Lung Cancer Europe Reports” jelentéseinken, alapokmányunkon és a „Get Checked!” kampányon keresztül azon dolgozunk, hogy javítsuk a diagnózist, a kezelést és a támogatást minden tüdőrákban szenvedő számára.
Hivatkozások
Rumgay H és munkatársai. A fertőzéseknek tulajdonítható rák globális terhe 2024-ben: világszintű incidencia-elemzés. The Lancet Oncology. 2026. szeptember 28. Cikk
Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség. A fertőzéseknek tulajdonítható rákos megbetegedések globális terhe 2024-ben: világszerte minden nyolcadik rákos megbetegedés fertőzésekhez köthető. Sajtóközlemény. 2026. szeptember 28. Sajtóközlemény
Healio. A rákos megbetegedések 1/8-a fertőzéseknek tulajdonítható; a terhelés „hatalmas”, de „nagyrészt megelőzhető”. 2026. szeptember 29. Cikk
The ASCO Post. A WHO elemzése szerint a világszerte előforduló rákos megbetegedések közül sok befolyásolható kockázati tényezőknek tulajdonítható (Nature Medicine). 2026. február. Cikk
Huang Y, Georges D, Rumgay H, Soerjomataram I, Clifford GM. A HIV-nek tulajdonítható rák globális terhe: világszintű incidencia-elemzés. Lancet Global Health. 2025;13(9):e1525–e1532. Cikk
Ragin C és munkatársai. HPV-vel összefüggő tüdőrákok: nemzetközi összevont elemzés. Carcinogenesis. 2014;35(6):1267–1275. Cikk
Sequeira T és munkatársai. HPV és tüdőrák: szisztematikus áttekintés. Cancers (Basel). 2024;16(19):3325. Cikk
Cabrera-Sanchez J és munkatársai. Tüdőrák előfordulása tuberkulózis-epizód után: szisztematikus áttekintés és metaanalízis. European Respiratory Review. 2022;31(165):220025. Cikk
NICE. Rákgyanú: felismerés és beutalás (NG12). Tájékoztató a lakosság számára: mellkas. Útmutató
Európai Bizottság. Az EU fokozza a vakcinával megelőzhető rákbetegségek elleni küzdelmet az „Európa a rák ellen” terv keretében. 2024. június 21. Hírek
Brenner DR, Boffetta P, Duell EJ és munkatársai. Korábbi tüdőbetegségek és a tüdőrák kockázata: a Nemzetközi Tüdőrák Konzorcium összevont elemzése. American Journal of Epidemiology. 2012;176(7):573–585. Összefoglaló
Liu Z, Mahale P, Engels EA. A szepszis és a rák kockázata az Egyesült Államok idős felnőttjei körében. Clinical Infectious Diseases. 2019;68(5):717–724. Összefoglaló
Garassino MC, Whisenant JG, Huang LC és munkatársai. A COVID-19 mellkasi rosszindulatú daganatos betegeknél (TERAVOLT): egy nemzetközi, nyilvántartáson alapuló kohort-vizsgálat első eredményei. The Lancet Oncology. 2020;21(7):914–922. Cikk
Chia SB, Johnson BJ, Hu J és munkatársai. A légúti vírusfertőzések felébresztik a tüdőben lévő áttétes emlőráksejteket. Nature. 2025;645:496–506. Összefoglaló és az UMC Utrecht hírei