Tüdőrák a soha nem dohányzóknál: mit mutatnak a jelenlegi tudományos eredmények
A tüdőrákot régóta a dohányzáshoz kapcsolódó betegségként tartják számon. Ez a felfogás azonban már nem teljes körű. Növekszik a soha nem dohányzó emberek körében előforduló esetek száma, a betegség másképp alakul, és a tüdőrák felismerésére kialakított rendszereket nem erre a csoportra tervezték. Ahogyan a terület egyik vezető tudósa fogalmaz: a bizonyítékok arra utalnak, hogy ezeknek az eseteknek a száma valóban abszolút értelemben is növekszik.
A rövid változat
A soha nem dohányzó embereknél előforduló tüdőrák ma már világszerte a rák okozta halálozás egyik leggyakoribb oka.
A növekedés valós jelenség, nem csupán a dohányzás visszaszorulásának mellékhatása.
Egyre inkább elismert tény, hogy ez egy biológiailag önálló betegség, amelynek sajátos kiváltó tényezői és egyedi kezelési igényei vannak.
Az ismert kockázati tényezők közé tartozik a légszennyezés, a radon, a passzív dohányzás és bizonyos munkahelyi expozíciók.
Mivel a szűrés a dohányzási előzményekre épül, ezeket a rákos megbetegedéseket gyakran csak késői stádiumban fedezik fel, amikor a kimenetel már kedvezőtlenebb.
Lehet-e tüdőrákot kapni, ha az ember soha nem dohányzott?
Igen. Bár a dohányzás továbbra is a tüdőrák legfőbb oka, az esetek jelentős hányada olyan embereknél fordul elő, akik soha nem dohányoztak. A becslések régiónként eltérőek. Az Egyesült Államokban a tüdőrákos esetek körülbelül egy nyolcadát teszik ki azok, akik soha nem dohányoztak, míg Ázsia egyes részein ez az arány 30% vagy annál is magasabb. Önállóan tekintve a soha nem dohányzó embereknél előforduló tüdőrák a rák okozta halálozások vezető okai közé tartozna világszerte, és jelenleg a világon az ötödik leggyakoribb rákfajtának számít.
A lényeg egyszerű, és érdemes egyértelműen kifejteni. Bárkinek, akinek tüdeje van, kialakulhat tüdőrákja.
Miért emelkedik a fertőzöttek száma?
A dohányzás visszaszorulásával várható lenne, hogy a soha nem dohányzó emberek körében diagnosztizált tüdőrákos esetek aránya növekedjen. Úgy tűnik azonban, hogy ez a változás több, mint arányos.
A Nature 2026-os számában megjelent cikkében Charles Swanton professzor, a Francis Crick Intézet munkatársa olyan bizonyítékokat ismertetett, amelyek szerint valóban abszolút növekedés tapasztalható a tüdőrákos esetek számában azok körében, akik soha nem dohányoztak. Más szóval, nem csupán az érintettek aránya nő az összes beteghez viszonyítva, hanem a tényleges betegek száma is emelkedik. Az okok még nem teljesen tisztázottak, de a tendencia mára annyira egyértelművé vált, hogy az orvosok és a kutatók már önálló problémaként kezelik.
Mi okozza a tüdőrákot azoknál az embereknél, akik soha nem dohányoztak?
Nincs egyetlen kiváltó ok. Számos környezeti és biológiai tényező játszik szerepet, és a kutatások még folyamatban vannak.
A levegőszennyezés az egyik legjelentősebb ismert kockázati tényező. A kültéri levegőszennyezést 2013 óta az 1. csoportba sorolták, ami a legmagasabb kategória. A Nemzetközi Rákellenes Unió számára 2026-ban készített átfogó áttekintés szerint világszerte évente több mint 434 000 tüdőrákos esetet tulajdonítottak a levegőszennyezésnek, és megállapították, hogy a finom részecskéknek való hosszú távú kitettség növeli az általános rákkockázatot. Swanton professzor saját, korábbi kutatása kimutatta, hogy a levegőszennyezés hogyan válthat ki tüdőrákot olyan embereknél, akik soha nem dohányoztak, azáltal, hogy hatással van a már lappangó mutációkat hordozó sejtekre. Ezen bizonyítékokat és azok kontinensen belüli egyenlőtlen hatását az európai levegőszennyezésről és tüdőrákról szóló cikkünkben vizsgáltuk, az ezzel kapcsolatos egészségügyi egyenlőtlenségeket pedig akkor, amikor a Lung Cancer Europe részt vett az ERS (Európai Tüdőgyógyászati Társaság) levegőszennyezésről és egészségügyi egyenlőtlenségekről szóló rendezvényén.
Egyéb ismert kockázati tényezők közé tartozik a radongáz, a passzív dohányzás, valamint a munkahelyi expozíciók, például a szilícium-dioxid és az azbeszt. A tüdőrák családi előfordulása szintén növeli a kockázatot, ami arra utal, hogy egyeseknél örökletes genetikai hajlam áll fenn.
Folyamatosan felmerülnek új kérdések más környezeti kockázati tényezőkkel kapcsolatban is, többek között a műanyagok szerepével kapcsolatban, amelyet a műanyagok és a tüdőrák közötti összefüggésről szóló legújabb kutatási eredményekben vizsgáltunk .
Ez egy másik betegség?
A bizonyítékok egyre inkább azt támasztják alá, hogy igen. A soha nem dohányzó embereknél előforduló tüdőrákot ma már biológiailag önálló betegségként ismerik el, nem pedig egyszerűen ugyanazon betegség dohányzás nélküli változataként.
Ezek a daganatok általában más genetikai hajtóerőket hordoznak, mint a dohányzással összefüggő tüdőrák. Az EGFR-hez és az ALK-hoz hasonló génekben bekövetkező változások sokkal gyakoribbak, és az adenokarcinóma a domináns típus. Ez közvetlenül befolyásolja a kezelést, mivel ezeknek a hajtóerőknek a többsége célzott terápiákkal párosítható, ami különösen fontossá teszi a diagnózis során elvégzett pontos molekuláris vizsgálatokat. Ez egyben segít megmagyarázni, miért nem érvényes már a tüdőrákra vonatkozó „egységes” modell.
Kik a leginkább veszélyeztetettek?
A soha nem dohányzó emberek körében előforduló tüdőrák aránytalanul nagy mértékben érinti a nőket. A soha nem dohányzó nőknél több mint kétszer olyan nagy a valószínűsége a tüdőrák kialakulásának, mint a soha nem dohányzó férfiaknál, és nagyobb eséllyel hordozzák a fent leírt hajtó mutációkat. Fiatalabb embereknél is előfordulnak ilyen esetek, amelyeket gyakran későbbi stádiumban diagnosztizálnak. A „Tüdőrák nőknél: mit mond nekünk az ASCO 2026” című cikkünkben bemutatjuk a teljes képet, beleértve a világ legnagyobb onkológiai konferenciáján elhangzott legújabb eredményeket is.
A nemek közötti különbség okai még nem teljesen ismertek, és továbbra is aktív kutatási területet jelentenek, amely kiterjed a biológiára, a hormonális tényezőkre, valamint a főzésből származó beltéri légszennyezésnek való eltérő mértékű kitettségre.
Miért derül ki gyakran csak későn?
Ez az a pont, ahol a rendszer hiányosságokat mutat. A tüdőrák-szűrés a dohányzási előzményekre épül, olyan kritériumok alapján, amelyeket nagyrészt olyan idősebb emberek adatai alapján dolgoztak ki, akik hosszú ideje dohányoznak. Aki soha nem dohányzott, az ritkán felel meg a feltételeknek, még akkor sem, ha egyéb kockázati tényezők is fennállnak.
A következmények előre láthatók. A tüneteket más okokra lehet visszavezetni, a szakorvoshoz való beutalás lassabban történik, és nagyobb a valószínűsége annak, hogy a rákot már előrehaladott stádiumban fedezik fel, amikor a kezelés nehezebb, és a kimenetel kedvezőtlenebb. A szervezett szűrés Európa nagy részén továbbra is korlátozott, és ahol létezik, ott is a dohányzáson alapuló részvételi feltételeket alkalmazzák. Ennek eredményeként egyre növekszik azoknak a száma, akik teljesen kívül maradnak a biztonsági hálón.
Mi kell változnia Európában?
A bizonyítékokból három dolog következik.
Először is: felismerés. A soha nem dohányzó embereknél előforduló tüdőrákot önálló, egyre gyakrabban előforduló betegségként kell értelmezni és nyilvántartani, és ennek megfelelően kell biztosítani a kutatási finanszírozást és az adatgyűjtést. Különösen európai adatokra van szükség ahhoz, hogy megértsük, kiket érint ez a probléma.
Másodszor: a tudományos bizonyítékoknak megfelelő szűrés. Ha a szűrési kritériumok kizárólag a dohányzási előzményeken alapulnak, akkor a valódi kockázatnak kitett személyek szisztematikusan kimaradnak. E kritériumok újragondolása elengedhetetlen lépés.
Harmadszor: a levegőminőséget a tüdőrák problémájának tekintjük. A szennyezés és a tüdőrák közötti összefüggés már nem kétséges, és a terhek egyenlőtlenül oszlanak el a kontinensen. A tiszta levegőre irányuló politika egyben rákmegelőzési politika is.
A Lung Cancer Europe szervezetnél úgy véljük, hogy a tüdőrákban szenvedő embereknek és a legnagyobb kockázatnak kitett személyeknek részt kell venniük ezekben a megbeszélésekben. A bizonyítékok egyértelműek. Most már csak az a szükséges, hogy legyen akarat a cselekvésre.
GYIK
-
Igen. A dohányzás a legfőbb kiváltó ok, de a tüdőrákos esetek jelentős hányada olyan embereknél fordul elő, akik soha nem dohányoztak, és ez a szám egyre növekszik.
-
Bizonyos fontos szempontokból igen. Ma már elismert tény, hogy biológiailag elkülönülő típusról van szó, amelyet gyakrabban olyan genetikai eltérések okoznak, mint az EGFR és az ALK, és amely gyakrabban fordul elő nőknél, valamint adenokarcinóma formájában.
-
Nincs egyetlen kiváltó ok. A légszennyezés, a radon, a passzív dohányzás, bizonyos foglalkozási expozíciók és az örökletes genetikai hajlam egyaránt elismert kockázati tényezők.
Miért diagnosztizálják gyakran későn a tüdőrákot azoknál az embereknél, akik soha nem dohányoztak?
A szűrés és a szakorvoshoz való beutalás a dohányzási előzményeken alapul, ezért azok, akik soha nem dohányoztak, gyakran nem felelnek meg a kritériumoknak, és tüneteiket más okokra vezethetik vissza, ami késleltetheti a diagnózist.
-
A nők aránytalanul nagy mértékben érintettek: azoknál a nőknél, akik soha nem dohányoztak, több mint kétszer olyan nagy a valószínűsége a tüdőrák kialakulásának, mint azoknál a férfiaknál, akik soha nem dohányoztak. Fiatalabb embereknél is előfordulnak ilyen esetek.