Európa-szerte egyre több ember él már évek óta áttétes rákkal, gyakran folyamatos kezelés mellett. Az egészségügyi rendszerek és a közpolitikák azonban nem ezekre az emberekre lettek kialakítva.
2026. november 5-én az Európai Rákellenes Szervezet közzétette a „Closing the Response Gap for People Living with Metastatic Cancer” (A metasztatikus rákban szenvedők ellátásában fennálló hiányosságok megszüntetése) című politikai cselekvési jelentést, amely a májusban megrendezett „Community 365” kerekasztal-megbeszélésen elhangzottak alapján készült. A kerekasztal-megbeszélésen betegek, klinikusok, kutatók, az ipar képviselői és politikai döntéshozók vettek részt; a találkozót Fatima Cardoso (ABC Global Alliance) és Kathy Oliver (International Brain Tumour Alliance) vezette.
A Lung Cancer Europe elnöke, Debra Montague révén vett részt a rendezvényen, aki megnyitotta a metasztatikus diagnózis közléséről szóló ülésszakot. A jelentés ajánlásainak nagy része teljes mértékben összhangban áll a Lung Cancer Europe 2026–2030-as chartájával, és több közülük is visszhangozza saját jelentéseinkben szereplő megállapításokat.
Hány ember él áttétes tüdőrákkal Európában?
A tüdőrák a rákos halálozás vezető oka Európában, évente mintegy 484 000 új esetet diagnosztizálnak. A legtöbb esetet későn fedezik fel. Európában csak körülbelül minden negyedik betegnél állapítják meg a betegséget korai stádiumban, és számos országban a tüdőrákos esetek fele vagy több mint fele már a IV. stádiumban van – vagyis a rák a test más részeire is átterjedt – a diagnózis felállításakor.
A diagnózis után bekövetkező események alakulása folyamatosan változik. A célzott terápiák és az immunterápia révén egyre több ember él már évekig – nem pedig hónapokig – áttétes tüdőrákkal, különösen akkor, ha a biomarkervizsgálat kezelhető, a betegséget előidéző génváltozást azonosít, például EGFR-, ALK- vagy ROS1-mutációt. Az ECO-jelentés egyértelműen kijelenti, hogy az áttétes és előrehaladott rák nem egyenlő a halállal és a haldoklással.
Ezek az eredmények nem mindenki számára egyformán elérhetők. A Lung Cancer Europe Charta elkötelezi magát a legkorszerűbb diagnosztikai eljárásokhoz – beleértve a biomarkervizsgálatokat is – való hozzáférés mellett, valamint a diagnosztika, a kezelés és a támogató ellátáshoz való méltányos hozzáférés mellett, függetlenül a lakóhelytől vagy a fizetőképességtől. E két tényező hiányában a metasztatikus tüdőrák kezelésében elért előrelépés attól függ, hogy az érintett személy hol él.
Az adathiány
A jelentés Billy Kelleher európai parlamenti képviselő egy szembetűnő megállapításával kezdődik: az európai ráknyilvántartások még mindig nem rögzítik szisztematikusan a metasztázisokat és a kiújulásokat. A döntéshozók nem tudnak olyan szolgáltatásokat tervezni egy olyan népesség számára, amelyet nem tudnak felmérni.
Alapokmányunk 3. vállalása magas színvonalú, a valós helyzetet tükröző adatokra szólít fel az ellátás javítása érdekében, ideértve a diagnóziskor megállapított stádiumra, a kezelésre és a visszaesésre vonatkozó adatokat is. E hiányosság pótlása képezi a jelentés szinte minden egyéb elemének alapját.
Agyi áttétek tüdőrák esetén
A tüdőrák az agyi áttétek leggyakoribb eredete. A Journal of Thoracic Oncology folyóiratban 2023-ban megjelent metaanalízis megállapította, hogy az előrehaladott vagy áttétes nem-kissejtes tüdőrákban szenvedő betegek körülbelül 29%-ánál állapítottak meg agyi áttéteket a diagnózis felállításakor, és ez az arány az ALK-pozitív betegek körében körülbelül 35%-ra emelkedett. Évente az EGFR- vagy ALK-mutációval rendelkező betegek körülbelül egyhatodánál alakulnak ki új agyi áttétek. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy ez alátámasztja az agyi képalkotás fontosságát a stádium meghatározásakor és a követés során, valamint a vér-agy gáton átjutó célzott kezelések szükségességét.
Az ECO-jelentés a következőket szorgalmazza:
ráknyilvántartások az agyi áttétek valós előfordulási gyakoriságának és prevalenciájának felmérésére
a palliatív és támogató ellátást már korán kell biztosítani, nem pedig az élet végéig halogatni
a progresszív vagy leptomeningeális agyi áttétekkel rendelkező betegeket alapesetben vonják be a klinikai vizsgálatokba, és minden kizárást indokoljanak
az agyi áttétekkel kapcsolatos kutatások állami és tudományos finanszírozása, ahol az iparági beruházások eddig korlátozottak voltak
a speciális sugárterápiás kezelésekhez – például a sztereotaktikus sugársebészethez – való egyenlő hozzáférés, mind az országok között, mind az országokon belül
szabványosított klinikai vizsgálati terminológia és végpontok
A klinikai vizsgálatokhoz való hozzáférés már régóta aggodalomra ad okot a Lung Cancer Europe számára. A klinikai vizsgálatokról szóló állásfoglalásunk kiemeli, hogy a ritka molekuláris altípusokkal rendelkező betegek számára előfordulhat, hogy a legközelebbi, számukra releváns vizsgálat egy másik országban zajlik, és szorgalmazza a decentralizált vizsgálatok bevezetését, a határokon átnyúló részvételre vonatkozó keretrendszer kialakítását, valamint az utazási és szállásköltségek, illetve a gondozók költségeinek pénzügyi támogatását. Alapokmányunkban továbbá elkötelezzük magunkat amellett, hogy a betegek magas színvonalú, nemzetközi irányelveknek megfelelő ellátást kapjanak egy szakosodott, multidiszciplináris csapattól, valamint hogy az egyéni szükségletek alapján palliatív ellátáshoz jussanak.
A metasztázis diagnózisának közlése
Debra Montague, aki saját tapasztalatai alapján beszélt az ALK-pozitív tüdőrákról és az agyi áttétekről, az áttétes diagnózis közlését nem klinikai beszélgetésként, hanem mélyen emberi pillanatként írta le.
Rámutatott arra, hogy az emberek egy lesújtó hír hallatán csak a hallottak 40–60%-ára emlékeznek vissza. A metasztázisra utaló diagnózist ezért nem lehet egyetlen rendelésen közölni. A folyamatnak időben kell kibontakoznia, oly módon, hogy az ápolók és a gyógyszerészek ellenőrizzék a beteg megértését, folytassák a beszélgetést, és a gondozók is a csapat részét képezzék. Debra a klinikusok számára nyújtott formális kommunikációs képzés hiányát rendszerbeli kudarcnak minősítette.
A következőket szorgalmazta:
minden klinikus számára kötelező kommunikációs képzés, olyan bizonyítékon alapuló módszerek alkalmazásával, mint a SPIKES vagy a Serious Illness Conversation Programme
az európai „Beating Cancer Plan” keretében bevezetett egységesített protokollok
olyan képzés, amely kiterjed az ápolókra, a gyógyszerészekre és a tágabb értelemben vett multidiszciplináris csapatra
olyan hozzáférhető források, amelyek a diagnózis napján túl is segítik a megértést
a kommunikáció minősége, amelyet a betegek által jelentett tapasztalatok alapján mérnek, így ez elismert ellátási szabvánnyá válik
Ezek a felhívások mostantól a jelentés legfontosabb ajánlásai között szerepelnek. Ezek tükrözik Chartánk 6. és 7. pontjában foglalt kötelezettségvállalásainkat: a közös döntéshozatalt és az ellátási célok egyértelmű megértését elősegítő kommunikációt, valamint a diagnózisra, a kezelési lehetőségekre és a prognózisra vonatkozó pontos, naprakész és érthető információkhoz való hozzáférést.
Pszichológiai támogatás
A jelentés rámutat arra, hogy a nemzeti rákellenes tervek mindössze 41%-a foglalkozik a pszicho-onkológiával. A 10. és 11. Lung Cancer Europe-jelentésünk – amely a maga nemében a legnagyobb, az európai tüdőrákos betegek mentális egészségét és jóllétét vizsgáló felmérés – 31 országban összesen 2 204 embert érintett. A résztvevők közel egyharmada a kezelés során egyetlen alkalommal sem kapott mentális egészségügyi támogatást. Chartánk 8. pontja az egyéni szükségleteken alapuló pszichológiai támogatáshoz, palliatív ellátáshoz és túlélői szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítását szorgalmazza.
A nyelv, amelyet használunk
A jelentés arra is felszólít, hogy a rákról szóló nyilvános és médiabeli viták során kerüljék a csata- és háborús metaforák használatát, mivel ezek a metasztatikus betegségben szenvedő emberekben azt az érzést kelthetik, hogy kudarcot vallottak. A Lung Cancer Europe az IASLC nyelvi útmutatóját követi, és alapokmányunk 9. pontja arra szólít fel, hogy szembeszálljunk a tüdőrákkal kapcsolatos megbélyegzéssel és tévhitekkel, hogy ezzel csökkentsük az elszigeteltséget, és elősegítsük a korai diagnózist és a jobb ellátást.
Munka, pénz és gondozók
A jelentés harmadik része a metasztatikus rákkal való hosszabb együttélés társadalmi és jogi realitásait vizsgálja. A következőket szorgalmazza:
a foglalkoztatási jogok, amelyek végrehajtható jogi jogosultságokon alapulnak, nem pedig a munkáltató jóindulatán
olyan fogyatékosság-meghatározások, amelyek egyértelműen magukban foglalják a metasztatikus vagy gyógyíthatatlan rákban szenvedő embereket
az informális gondozók hivatalos elismerése és anyagi támogatása
a munkavégzésben való részvételt rendszeresen mérjék, mint a beteg által jelentett kimenetelt
olyan munkahelyi kultúrák, amelyek támogatják a metasztatikus rákban szenvedőket, ahelyett, hogy csendben kiszorítanák őket
A Lung Cancer Europe kutatása rávilágít arra, miért sürgős ez a kérdés. Az ESMO 2026 konferencián bemutatott, 28 európai országban 1 161 fő bevonásával végzett felmérésünk szerint a tüdőrákban szenvedők háromnegyede számolt be anyagi nehézségekről. A résztvevők 62 ,9%-ánál csökkent a háztartási jövedelem, és közel felüknél ez a csökkenés meghaladta a 30%-ot. Közel négytizedük nem tudott dolgozni, és 46,7% szerint az országukban a gondozók nem kapnak anyagi támogatást.
A rendszeres pénzügyi toxicitási szűrés bevezetését, a legnagyobb kockázatnak kitett személyek számára nyújtandó gyakorlati és pénzügyi támogatást, valamint a tüdőrákban szenvedők és gondozóik számára kiterjesztett jövedelem-pótlási intézkedéseket szorgalmazzuk. Chartánk 11. pontja a jogi és munkahelyi jogok védelmét szorgalmazza, ideértve a foglalkoztatáshoz, a szociális támogatáshoz és a rokkantsági ellátásokhoz való méltányos hozzáférést is.
A hosszabb életnek azt is jelentenie kell, hogy jobb életet éljünk
Az ECO-jelentés azzal a megállapítással zárul, hogy a különböző rákfajták és az érdekelt felek között tartós együttműködésre van szükség. A tüdőrák esetében ez a munka a Chartánk központi elvéből fakad: az ellátásnak az életminőséget kell előtérbe helyeznie, hogy a hosszabb élet egyben jobb életet is jelentsen.
A 12. „Lung Cancer Europe” jelentésünk, melynek címe „Élet a tüdőrákkal: életminőség és támogatási igények”, új európai adatokat fog bemutatni a túlélésről, amikor 2027-ben megjelenik. Az ECO-ajánlások megvitatása 2026. november 18-án és 19-én folytatódik a brüsszeli Európai Rákcsúcstalálkozón, valamint online.
Olvassa el az ECO-jelentés teljes szövegét
Olvassa el a „Lung Cancer Europe” 2026–2030-as chartáját
Források
Európai Rákellenes Szervezet (2026). ECO szakpolitikai cselekvési jelentés: A metasztatikus rákban szenvedő emberek ellátásában fennálló hiányosságok megszüntetése.
A tüdőrákról szóló európai charta 2026–2030.
Gillespie CS és munkatársai (2023). Genomikus eltérések és az agyi áttétek előfordulása előrehaladott és áttétes nem-kissejtes tüdőrákban: szisztematikus áttekintés és metaanalízis. Journal of Thoracic Oncology 18(12):1703–1713.
A tüdőrákra vonatkozó európai gyorsdiagnosztikai programok áttekintése (2026), PMC13072095.
van Meerbeeck JP és munkatársai (2021). A tüdőrák-szűrés Európában: hol tartunk 2021-ben? Translational Lung Cancer Research.
Lung Cancer Europe (2026). A tüdőrák pénzügyi terhei Európában: az ESMO-n bemutatott felmérési eredmények.
Lung Cancer Europe (2026). Az egész Európára kiterjedő, inkluzívabb klinikai vizsgálatokért való lobbizás.