A SOLACE+ egy új európai projekt, amelynek célja, hogy segítse az országokat a tüdőrák-szűrőprogramok bevezetésében, és biztosítsa, hogy a legnagyobb kockázatnak kitett emberek igénybe vehessék azokat. A projekt 2026. november 1-jén, a Tüdőrák-tudatosság Hónapjának első napján indult, és 2029. október 31-ig tart.
A projekt 22 uniós tagállamból és Norvégiából származó 46 partner szervezetet fog össze. A hároméves időszak alatt 19 országot fog támogatni a szűrővizsgálatok bevezetésében vagy fejlesztésében. A projektet az EU4Health program társfinanszírozza, mintegy 7,4 millió eurós uniós támogatással.
A tüdőrák évente több mint 250 000 halálesetet okoz Európában, többet, mint bármely más rákfajta.
Hogyan működik az alacsony dózisú CT-vel végzett tüdőrák-szűrés?
A szűrés azt jelenti, hogy tünetmentes embereket vizsgálnak meg annak érdekében, hogy a rákot korai stádiumban felismerjék, amikor a kezelés nagyobb eséllyel jár sikerrel. A tüdőrák-szűrés során alacsony dózisú mellkasi komputertomográfiás (CT) vizsgálatot alkalmaznak. A vizsgálat gyors és fájdalommentes, és sokkal kevesebb sugárzást igényel, mint egy szokásos CT-vizsgálat.
A szűrővizsgálatot a fokozott kockázatú személyek számára ajánlják, elsősorban azoknak, akik dohányoznak vagy korábban erősen dohányoztak. A programok emellett támogatást nyújtanak a dohányzásról való leszokáshoz is.
A nagyszabású klinikai vizsgálatok azt mutatják, hogy a szűrés életeket ment. A legnagyobb ilyen vizsgálat eredményei szerint az alacsony dózisú CT-vizsgálatok 20%-kal csökkentik a tüdőrák okozta halálozást a mellkasröntgenhez képest. A Belgiumban és Hollandiában végzett NELSON-vizsgálat eredményei szerint a magas kockázatú férfiak körében 10 év elteltével 24%-kal csökkent a tüdőrák okozta halálozás.
2022 decemberében az EU tagállamai elfogadták a rák szűréséről szóló tanácsi ajánlást, amely magában foglalja a magas kockázatú személyek tüdőrák-szűrését is. Az ehhez való hozzáférés Európában továbbra is egyenlőtlen.
Mi történik, ha a tüdőrák-szűrés során valami rendellenességet találnak?
A szűrővizsgálatok során gyakran észlelnek apró foltokat, úgynevezett tüdőcsomókat. A legtöbb tüdőcsomó nem rákos. Méretüktől és megjelenésüktől függően a következő lépés általában nem az azonnali kezelés, hanem egy kontrollvizsgálat, amelynek célja annak megállapítása, hogy a csomó idővel változik-e. A tüdőcsomókról szóló útmutatónk elmagyarázza, mik ezek, hogyan követik nyomon őket, és mikor távolítják el őket.
Az első SOLACE tüdőrák-szűrőprogram eredményei
A SOLACE+ az eredeti SOLACE-projektre épül, amely 2023 áprilisától 2026 márciusáig tartott. A SOLACE 11 országban több mint 30 000 embert vizsgált meg, ami jóval meghaladta az eredeti célkitűzést. A projekt olyan csoportokra összpontosított, amelyek gyakran kimaradnak a szűrővizsgálatokból, többek között:
több mint 9 000 nő
5 000 ember hátrányos helyzetű közösségekből
3 000, tüdőbetegséggel élő ember
A projekt keretében három kísérleti programot hajtottak végre, amelyek mindegyike egy-egy különböző módszert tesztelt az emberek elérésére:
Nők: a programot Franciaországból irányították, 10 ország 14 központjában valósult meg. A különböző módszerek különböző célcsoportokat értek el. A közösségi nagykövetek és mediátorok hatékonyabban tudtak együttműködni az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezőkkel, míg a médiában való megjelenés és a mellrák-szűréssel való kapcsolódás a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezőket érte el.
Nehéz megközelíthetőségű közösségek: a programot Magyarországról irányítják, mobil CT-kocsik, közösségi mediátorok, a helyi önkormányzatokkal való együttműködés és ingyenes szállítás segítségével.
Tüdőbetegségben szenvedő személyek: a Cseh Köztársaságból származó adatok alapján, különös tekintettel a krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) és fibrotikus tüdőbetegségben szenvedőkre. Ezekben a csoportokban gyakrabban fordult elő tüdőrák, mint az általános szűrési populációban.
A felmérésekben a résztvevők 92%-a úgy nyilatkozott, hogy a szűrővizsgálat pozitív élmény volt számukra. Egyes országokban a válaszadók akár 61%-a is azt állította, hogy a részvétel megváltoztatta az egészségükkel való törődésüket.
A kutatási eredmények már több országban is befolyásolták a nemzeti szűrőprogram-politikát, többek között Horvátországban is. A SOLACE emellett létrehozta a SOLACE Knowledge Hubot is, amely ingyenes forrásokat kínál az egészségügyi szakemberek és a lakosság számára. Az Európai Tüdőrák-szűrő Szövetség, amelyet az Európai Légúti Társaság és az Európai Radiológiai Társaság hozott létre, fogja tovább működtetni a hálózatot.
Hogyan fogja a SOLACE+ támogatni a tüdőrák-szűrőprogramokat?
A SOLACE+ segítséget nyújt az országoknak a tüdőrák-szűrőprogramok tervezésében, elindításában, értékelésében és fejlesztésében. Tevékenysége a következőkre összpontosul:
azok elérése, akiknél magas a kockázat, de kevésbé valószínű, hogy önként jelentkeznek szűrésre
a szűrés minőségének javítása és a szűrést végző személyzet képzése
segítség az embereknek a dohányzás abbahagyásában
arra ösztönözni az embereket, hogy az első vizsgálat után visszajöjjenek a kontrollvizsgálatokra
a szűrés során feltárt, dohányzással összefüggő egyéb betegségek felismerése és kezelése
A projekt keretében olyan mesterséges intelligencia-eszközöket is tesztelnek majd, amelyek segítenek a radiológusoknak a tüdőcsomók felismerésében, a kockázat felmérésében és a hatékonyabb munkavégzésben. Az ellátással kapcsolatos minden döntést továbbra is képzett orvosok hoznak meg.
A SOLACE+ az „Európa a rák ellen” tervet támogatja azzal, hogy segíti az országokat az EU rák szűrésre vonatkozó ajánlásának gyakorlatba ültetésében.
A közösség bevonása és a Lung Cancer Europe szerepe
Az Európai Tüdőalapítvány a Lungs Europe keretében a SOLACE+ projekt partnere, az Európai Légúti Társaság mellett. A Lungs Europe irányítja a projekt közösségi bevonási és kommunikációs tevékenységét. Ez magában foglalja a SOLACE+ weboldal és a Tudásközpont üzemeltetését, valamint a tüdőrák-szűréssel kapcsolatos társadalmi tudatosságnövelő kampányokat.
Az Európai Tüdőalapítvány együttműködik a tüdőrákos betegekből álló tanácsadó csoportjával, valamint a Lung Cancer Europe szervezettel. A cél az, hogy a szűrésre jogosultak, a tüdőrákos betegek közösségei és az érdekképviseleti szervezetek megosszák tapasztalataikat, és segítsenek a projekt irányításában.
Az Európai Légúti Társaság és az Európai Tüdőalapítvány a projekt ajánlásait a döntéshozókkal is megosztja majd, többek között az Európai Parlament „Lung Health” nevű képviselőcsoportján keresztül.
Tüdőrák-szűrés: egy résztvevő tapasztalatai
A 68 éves Maria, aki a görögországi Athénból származik, részt vett a SOLACE kísérleti programban. Nincsenek tünetei, de a vizsgálat során egy foltot találtak a tüdején, amelyről később kiderült, hogy rákos elváltozás.
Az Európai Tüdőalapítványnak adott interjújában Maria elmondta, hogy ha nem vett volna részt a kísérleti programban, nem végeztettek volna el rajta semmilyen vizsgálatot. Arra buzdítja a többieket, hogy ne féljenek a szűrővizsgálatoktól, hanem tekintsék azokat „az önmagukról való gondoskodás egyik formájának”.
Ki vezeti a SOLACE+ programot, és hogyan finanszírozzák?
Az Európai Orvosi Képalkotási Kutatóintézet (EIBIR) koordinálja a SOLACE+ projektet, ahogyan az első projektet is. A tudományos társkoordinátorok Rozemarijn Vliegenthart, a Groningeni Egyetemi Orvostudományi Központ munkatársa, és Torsten Blum, a Berlini Orvostudományi Egyetem munkatársa. Munkájukat Joanna Chorostowska-Wynimko, az Európai Légúti Társaság képviseletében, valamint Helmut Prosch, az Európai Radiológiai Társaság képviseletében támogatja.
A partnerek között egyetemek, kórházak, egészségügyi hatóságok, szakmai társaságok, érdekképviseleti szervezetek és kutatóintézetek szerepelnek. Az első projektre visszatekintve Torsten Blum elmondta, hogy a SOLACE bebizonyította: „a célzott tájékoztatás hatékony”, és hogy a SOLACE+ ezeket a tanulságokat nagyobb léptékben fogja alkalmazni.
A SOLACE+ projektet az Európai Unió EU4Health programja társfinanszírozza a 101314323 számú támogatási megállapodás keretében.
Kapcsolódó cikkek
Miért kifizetődő Európának a tüdőrák-ellátásba történő befektetés?
A Röntgenfelvételek Világnapja: a röntgenasszisztensek és a tüdőrák kezelése
A tüdőrák-szűrés Európában: hogyan biztosíthatjuk a hozzáférés méltányosságát?