A WHO tüdőegészségügyi határozata egy éve született. A munka most kezdődik.

A tüdőrák világszerte a rákos halálozás vezető oka. 2025 májusáig ezt a betegséget még soha nem említették kifejezetten az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyik határozatában sem.

Ezen a héten 193 kormány képviselői gyűltek össze Genfben a 79. Egészségügyi Világközgyűlésre. Csütörtökön a WHO székházában tartandó hivatalos kísérő rendezvényen megemlékeznek arról, hogy egy éve történt ez a változás.

A kezdeményezés a korai felismerést, az integrált ellátást, a megbélyegzés elleni fellépést, a közös kockázati tényezőkre adott összehangolt válaszlépéseket, valamint a tüdőegészségre vonatkozó, az embert teljes egészében figyelembe vevő megközelítést szorgalmazta. A Lung Cancer Europe támogatta ezt a kezdeményezést, és állásfoglalást tett közzé, amelyben felszólította a kormányokat, hogy kezeljék a tüdőrákot annak megfelelően, mint közegészségügyi prioritást.

Michaela Regan, a politikai és együttműködési menedzserünk részt vesz az UICC tüdőrák-együttműködési kerekasztal-megbeszélésen, amelyen döntéshozók és szakértők gyűlnek össze, hogy megvitassák a globális politikák összehangolását, valamint azt, hogy a gyakorlatban hogyan valósult meg a végrehajtás. Melanie De Coster, operatív vezetőnk, és Rebekka Aarsand, projektmenedzserünk részt vesznek a 79. Egészségügyi Világközgyűlés (WHA79) hivatalos kísérő rendezvényén, amelynek témája az integrált tüdőegészségügy – ezen az eseményen egészségügyi miniszterek, kutatók és érdekképviselők találkoznak, hogy megvitassák, mit jelent a határozat a gyakorlatban.

„Ezt őszintén szólva elképesztőnek találom”

A Lung Cancer Europe múlt hónapban Bécsben megrendezett alakuló konferenciáján elnökünk, Debra Montague a következőket mondta:

„A tüdőrák-szűrés – amelyről tudjuk, hogy életeket ment, amelynek egyértelmű tudományos alátámasztása van, és amelyből más rákfajták esetében már évtizedek óta profitálnak – még mindig nem terjed el Európában olyan mértékben, ahogyan kellene. Ezt őszintén megdöbbentőnek tartom.”

Az állásfoglalás hangsúlyozta a korai felismerés fontosságát. A kockázatalapú, alacsony dózisú CT-szűrés tudományos alapja már jól megalapozott. Anglia ebben a hónapban a *Nature Medicine* folyóiratban tette közzé nemzeti szűrőprogramjának ötéves adatait, amelyek bemutatják, milyen eredményeket hoz a széles körű korai felismerés. Európában a nemzeti rákmegelőzési tervek kevesebb mint egy nyolcadában szerepel a tüdőrák-szűrés vagy a korai felismerés. A lehetséges és a valós helyzet közötti szakadék nem tudományos probléma. Hanem politikai.

Az a helyzet, amelyre az állásfoglalás reagált, mértéke

A határozat emellett kötelezettségvállalásokat fogalmazott meg az integrált ellátás, a megbélyegzés, valamint a tüdőrákkal való együttélés teljes emberi tapasztalata tekintetében.

A 10. és 11. éves jelentésünk – amelyek együttesen a tüdőrákban szenvedő emberek mentális egészségéről és jóllétéről Európában valaha végzett legnagyobb felmérést jelentik – 31 országban összesen 2 204 embert érintett. Az adatokból kitűnik, hogy ezek a kötelezettségvállalások pontosan mire reagáltak.

Az érintettek közel egyharmada nem kapott mentális egészségügyi támogatást a kezelés során egyetlen szakaszában sem. Majdnem minden ötödiknek saját magának kellett megkeresnie a segítséget. Csak 24% érezte úgy, hogy az egészségügyi csapat részéről kapott érzelmi támogatás teljes mértékben kielégítő volt.

A diagnózis után a résztvevők 89%-a érzett érzelmi nehézségeket. A társas élet, a családi élet és a pénzügyi helyzet egyaránt jelentősen megváltozott. Az érintettek arról számoltak be, hogy elhagyatottnak, elszigeteltnek és támogatás nélkül érezték magukat.

Éppen ezt hivatott megoldani az integrált, az embert egészében figyelembe vevő ellátás. Az állásfoglalás kifejezetten megnevezte ezt a célt. Az adatok pedig azt mutatják, hogy a legtöbb rendszer még milyen messze van attól, hogy ezt megvalósítsa.

A jelenlegi helyzet

A kormányok hivatkoztak az állásfoglalásra a nemzeti tervezés során. Kevésbé voltak azonban azok, amelyek finanszírozták azt, vagy kiépítették az abban előírt rendszereket. Az EU költségvetéséről folyó tárgyalások nyomást gyakorolnak a meglévő kötelezettségvállalásokra. Az európai rákellenes terv, a nagyszabású szűrővizsgálatok finanszírozása, az állásfoglalás révén kialakult lendület: ezek egyike sem garantált.

A Lung Cancer Europe 2025 novemberében társszervezője volt egy „Call to Action” elnevezésű rendezvénynek az Európai Parlamentben, amelyen az EU döntéshozói, klinikusok és betegjogi aktivisták vettek részt. Ezt a kezdeményezést azóta a Cancer Patients Europe, a Lung Cancer Policy Network, az European Health Management Association és az MSD is támogatta. Teljes jogú tagjai lettünk az EFPIA Patient Think Tanknek és az UICC-nek. Részt veszünk ezekben a párbeszédekben, mert azok közvetlen hatással vannak az egész Európában élő tüdőrákos betegekre.

Mire van szükségünk a második évben

A tüdőrák szűrése államilag finanszírozott programok keretében, az esélyegyenlőséget középpontba állítva. Nem pedig a rákellenes tervekben megfogalmazott törekvések. Olyan programok, amelyek jogosultsági feltételekkel, beutalási útvonalakkal és megfelelő személyzeti kapacitással rendelkeznek, és eljutnak a legnagyobb kockázatnak kitett emberekhez.

A mentális egészség és a pszichoszociális támogatás a tüdőrák-ellátás központi elemének tekinthető. Adataink rávilágítanak a kielégítetlen szükségletek mértékére. Az állásfoglalás a megbélyegzést nevezte meg akadályként. Ez önmagában azonban nem elegendő.

Az ambícióknak megfelelő finanszírozás. A határozat megvan. A bizonyítékok is rendelkezésre állnak. A kormányoknak most mindkettő alapján cselekedniük kell.

A Lung Cancer Europe egy páneurópai betegszervezetekből álló szövetség, amely több mint 27 országban képviseli a tüdőrákban szenvedőket és az e betegség által érintetteket.

A szerkesztő frissítése: 2026. május 20.

A Lung Cancer Europe részt vett a 79. Egészségügyi Világközgyűlés (WHA79) hivatalos kísérő rendezvényén, amelynek témája az integrált tüdőegészségügy volt, a WHO genfi székhelyén. A felszólalók között volt Rasika Bombatkar, a WHO szakmai tanácsadója és a tüdőrák elleni küzdelem szószólója, akit 26 éves korában tüdőrákkal diagnosztizáltak. Beszélt arról, mit jelent tüdőrákkal élni – és azt állította, hogy ez nem csupán kiegészíti a szakpolitikai szakértelmet, hanem maga a szakpolitikai szakértelem.

Az ülésen a malajziai egészségügyi miniszter és a Fülöp-szigeteki egészségügyi államtitkár együttesen elnökölt, és a világ minden tájáról érkező egészségügyi miniszterek, kutatók és civil társadalmi szervezetek képviselői is hozzászóltak. Az üzenet egyértelmű volt: a határozat megvan, a politikai lendület erősödik, de a végrehajtás továbbra is a legnehezebb feladat.

A Lung Cancer Europe továbbra is számon fogja kérni ennek a kötelezettségvállalásnak a teljesítését az egész Európában élő tüdőrákos betegek nevében.