A szájápolás a tüdőrák kezelése során: mit mutatnak a tudományos eredmények
A szájegészség és a rákkezelés
A JAMA Oncology folyóiratban 2026 márciusában megjelent klinikai áttekintés összefoglalja a rákkezelés alatti szájegészségre vonatkozó bizonyítékokat (Maret, Epstein és Vigarios, 2026). A cikk kitér a szájfekélyekre, a szájszárazságra, a fogszuvasodásra, az ízérzékelés változásaira és a szájüregi fertőzésekre. A cikk a kezelés megkezdése előtti fogászati vizsgálatot javasolja.
A kommentár átfogóan tárgyalja a rákkezelést. Különösen a tüdőrákra vonatkozó adatok figyelemre méltóak.
Mennyire gyakoriak a szájüregi mellékhatások a tüdőrák esetében?
A tüdőrákban szenvedők 46–77%-a tapasztal ízváltozásokat a kezelés során (Spencer et al., 2021). A nem kissejtes tüdőrákban (NSCLC) szenvedők 35%-a már a kezelés megkezdése előtt is ízváltozásokról számol be (Turcott et al., 2020).
A tüdőrákban szenvedő betegek közül minden ötödiknél szájfekélyek alakulnak ki, ami miatt a kezelés adagját csökkenteni kell, vagy a kezelést meg kell szakítani (Taylor and Francis, 2025).
A szájüregi mellékhatások miatt a kezelést abba kell hagyni.
Mi történik a kezelés típusa szerint
Kemoterápia
A kemoterápia károsítja a gyorsan szaporodó sejteket, beleértve a szájnyálkahártyát borító sejteket is. A szájfekélyek (orális mukozitisz), a szájszárazság (xerostomia), az ízérzékelés változásai, a nyelési nehézségek, a szájüregi fertőzések és a fogszuvasodás felgyorsulása mind dokumentált mellékhatások.
A szájszárazság csökkenti a nyál mennyiségét, amely normális esetben védi a fogakat. Ennek hiányában gyorsan kialakulhatnak a fogszuvasodások.
Célzott terápia
A célzott terápiáknak megvannak a maguk szájegészségügyi kockázatai. Az afatinibot – egy EGFR-célzott terápiát – szedő betegek körében a szájfekélyek előfordulási aránya 52% és 72% között mozog (Benitez Majano et al., 2018). Az osimertinib esetében ez az arány körülbelül 12%.
Az ízérzékelés változásai különösen egyes ALK+ gátlókkal hozhatók összefüggésbe. A krizotinib esetében jól dokumentált az ízérzékelés megváltozásával (diszgeúzia) való összefüggés. Az alectinib esetében az előfordulási gyakoriság alacsonyabbnak tűnik (Spencer et al., 2021).
A célzott terápiákból eredő orális toxicitások klinikailag eltérnek a kemoterápia által okozottaktól, ezért azokat ennek megfelelően kell felismerni és kezelni.
Immunterápia
Az immunterápia immunrendszerrel összefüggő mellékhatásokat okozhat a szájban. A checkpoint-gátlók alkalmazása során szájnyálkahártyát érintő immunreakciókról, az úgynevezett orális lichenoid reakciókról számoltak be. Szájfekélyek, szájszárazság és ízérzékelés-változások is dokumentálva vannak. Ezek mechanizmusukban eltérnek a kemoterápiával összefüggő szájproblémáktól, és eltérő kezelést igényelhetnek.
A következmények
Az ízérzékelés változásai és a szájfájdalom befolyásolják az étkezést. A táplálkozás romlása hatással van arra, hogy az emberek mennyire jól viselik a kezelést, és mennyire gyorsan gyógyulnak fel belőle.
A szájszárazság felgyorsítja a fogszuvasodást. A JAMA Oncology című folyóiratban megjelent kommentár rámutat arra, hogy a rákkezelésnek a szájegészségre gyakorolt egyes hatásai tartósak lehetnek, ami a kezelés befejezése után is hosszú ideig fokozott fogászati ellátást tesz szükségessé (Maret et al., 2026).
A kezeletlen szájüregi mellékhatások befolyásolhatják, hogy a betegek képesek-e a kezelést a tervezett adagban és ütemezés szerint folytatni.
A szájegészség és az életminőség
Az étkezés társas tevékenység. Ez az egyik módja annak, hogy az emberek a kezelés alatt is megőrizzék a mindennapi életük rendjét. Ha az étel íze megváltozik, vagy az evés fájdalmas, az nem csupán a táplálkozásra van hatással.
A kutatások azt mutatják, hogy azok a tüdőrák-kezelés során ízérzékelés-változást tapasztaló betegek jelentősen rosszabb eredményeket mutatnak az életminőséget mérő mutatók tekintetében, ideértve az étvágyat, az émelygést, a társadalmi szerepvállalást és a szerepfunkciót (Spencer et al., 2021).
A szájüregi mellékhatások szintén azok közé tartoznak, amelyeket az emberek a legritkábban jelentenek be kezelőcsapatuknak. Ezeket gyakran otthon, csendben, klinikai támogatás nélkül kezelik.
A támogató onkológia éppen ennek a hiányosságnak a pótlására jött létre. A szájápolás ennek része.
Mit javasolnak a klinikai irányelvek
Az alábbiak a közzétett klinikai irányelveket és a szakértői értékelésen átesett kutatási eredményeket tükrözik.
A kezelés megkezdése előtt erősen ajánlott fogászati szűrővizsgálaton részt venni (Maret et al., JAMA Oncology, 2026).
A betegeket a kezelés megkezdése előtt tájékoztatni kell arról, hogy az adott kezeléssel milyen szájüregi mellékhatások járhatnak (MASCC/ISOO, 2025). A kockázatok a kezelés típusától függően eltérőek.
A kezelőcsapatoknak lehetőség szerint be kell vonniuk a szájápolási szakembereket, vagy azokhoz kell irányítaniuk a betegeket (MASCC/ISOO, 2025).
A kezelés alatti rendszeres szájápolás enyhítheti a mellékhatások súlyosságát (NCI, 2024).
Ha a kezelés során szájproblémákkal küzd, jelezze ezt a kezelőcsapatának. Sok mindent lehet tenni a segítségére, és ezek a mellékhatások kezelhetők.
Források
A MASCC/ISOO klinikai gyakorlati iránymutatása, 2025.
Az NCI „A rákkezelések szájüregi szövődményei” című irányelvei, 2024.