A kezelés időpontja éppoly fontos, mint maga a kezelés: érvek az időbeli célértékek mellett a tüdőrák esetében

A Tüdőrák-politikai Hálózat legújabb szakpolitikai összefoglalója szerint a tüdőrák-kezelési folyamat egészére vonatkozó egyértelmű, mérhető határidők meghatározása csökkenthetné a késedelmeket és életeket menthetne. Íme, miért érinti ez közvetlenül a munkánkat, valamint az egész Európában élő tüdőrákos betegeket.

A tüdőrák világszerte a rákos halálozás vezető oka. 2022-ben körülbelül 2,5 millió embert diagnosztizáltak, és 1,8 millióan haltak meg. Az előrejelzések szerint 2050-re ezek a számok 4,6 millió új esetre és közel 3,6 millió halálesetre emelkednek. Ezen számok mögött egy gyakran figyelmen kívül hagyott probléma húzódik meg: nem csupán az a kérdés, hogy az emberek megfelelő ellátásban részesülnek-e, hanem az is, hogy milyen gyorsan jutnak hozzá. Késedelmek minden szakaszban előfordulnak, a tünetek felismerésétől és a véletlenszerű leletek alapján történő intézkedéstől kezdve a diagnózis megerősítéséig és a kezelés megkezdéséig. Minden egyes késedelem szűkítheti a beteg rendelkezésére álló kezelési lehetőségeket, és csökkentheti a túlélési esélyeit.

A Tüdőrák Politikai Hálózat – amelynek a Lung Cancer Europe is tagja – új szakpolitikai összefoglalójában egyértelmű álláspontot fogalmazott meg a tüdőrák-ellátás időbeli célkitűzéseivel kapcsolatban.

Mik azok az időzített célok, és miért hasznosak?

A központi érv egyértelmű. Az egészségügyi rendszereknek időhöz kötött célokat kell kitűzniük: konkrét, mérhető határidőket a kezelési folyamat minden egyes lépésére, amelyeket be kell építeni a klinikai irányelvekbe és a nemzeti rákellenes tervekbe, egyértelmű felelősségre vonással a határidők elmulasztása esetén. A jelentés nem ír elő pontos számokat, mivel azoknak tükrözniük kell az egyes országok erőforrásait és struktúráit. Arra hívja fel a figyelmet, hogy a céloknak egyáltalán létezniük kell, és hogy túl gyakran nem léteznek.

Ahol már bevezették őket, ott eredményesnek bizonyulnak. Egy kanadai klinikán az átalakított triázsfolyamatnak köszönhetően a diagnózisra való átlagos várakozási idő 38 napról 23 napra, a PET-vizsgálatra való várakozási idő pedig 38,5 napról 16 nap alá csökkent. Anglia Nemzeti Optimális Tüdőrák-kezelési Útvonala (National Optimal Lung Cancer Pathway) ugyanilyen egyértelmű elvárásokat támaszt: CT-vizsgálat a beutalástól számított 72 órán belül, teljes kivizsgálás 14 napon belül, valamint az első kezelés a beutalástól számított 49 napon belül.

A probléma az, hogy a célértékeket gyakran nem érik el, és Európa nagy részén eleve nem is határoznak meg ilyeneket. Angliában a beutalástól a kezelés megkezdéséig tartó 62 napos célkitűzést országos szinten már több mint egy évtizede nem teljesítik. Számos európai tüdőrákra vonatkozó irányelv egyáltalán nem határoz meg időkeretet a diagnosztikai beutalásra, és az Európai Légúti Társaság 2023-as irányelve ugyan hangsúlyozza a késedelmek csökkentésének fontosságát, de nem javasol konkrét célkitűzéseket. Ez a hiányosság nem csupán technikai, hanem politikai lehetőséget is rejt magában.

A késések hatását nem mindenki érezheti ugyanúgy

A várakozási idők leginkább azokat terhelik, akik a legkevésbé tudják elviselni őket. A jelentésből kitűnik, hogy a lakóhely, a jövedelem és a nem egyaránt befolyásolhatja a várakozási idő hosszát. Magyarországon kiderült, hogy a nők hosszabb ideig várnak a tüdőrák kezelésére, mint a férfiak. Szerbiában – ahol a tüdőrák jelenleg az ország első számú rákos megbetegedési és halálozási oka – országszerte mindössze három akkreditált központban érhető el molekuláris vizsgálat, és sokan kénytelenek saját zsebből fizetni, mert az állami rendszer nem tud lépést tartani a kereslettel. Szerbia négy egyetemi pulmonológiai központjából kettő már elkezdte bevezetni az időbeli célértékeket, és a jelentés szerint ezt az alapot az egész országra ki kellene terjeszteni.

Ezen egyenlőtlenségek csökkentése Európa-szerte az egyik legfontosabb prioritásunk. Az időhöz kötött célkitűzések – amelyek alkalmazása méltányos, és nyomon követésüket megbízható adatok alapján végzik – pontosan erre a célra szolgáló gyakorlati eszközök.

Az időzítés dönti el, ki profitál az innovációból

Az időszerűség azt is meghatározza, hogy az emberek egyáltalán részesülhetnek-e a fejlődés előnyeiből. A modern tüdőrák-kezelés gyakran a biomarkervizsgálatoktól függ, amelyek alapján a beteget a célzott terápiához rendelik, és ha ezek a vizsgálatok lassan zajlanak, a lehetőség elszaladhat. A jelentés megjegyzi, hogy Angliában a genomikus vizsgálatok csupán 60%-át teljesítik határidőre. A késedelmek miatt az embereknek várniuk kell a kezelés megkezdésére, és egyes esetekben ez befolyásolhatja a célzott terápiákhoz való hozzáférést is, amennyiben a finanszírozási szabályok azok alkalmazását az első vonalbeli kezelésre korlátozzák.

A biomarkervizsgálatokhoz való időbeni és méltányos hozzáférés biztosítása az egyik legfontosabb követelésünk, és ezt Alapokmányunkban is rögzítettük, mint olyan alapelvet, amelyre minden tüdőrákban szenvedő személynek joga van. Egy olyan kezelés, amely ugyan létezik, de túl későn érkezik, senkinek sem segít.

Ugyanez a logika vonatkozik a szakellátásra is. A multidiszciplináris csapat által végzett összehangolt értékelés elengedhetetlen a gyors és pontos kezelési döntések meghozatalához, mégis messze nem általános gyakorlat. A multidiszciplináris értékelés beépítése minden új diagnózis szokásos részévé nem csupán az Alapokmányban vállalt kötelezettség, hanem az egyik legbiztosabb módja annak is, hogy a betegek elkerülhető késedelem nélkül haladjanak végig a kezelési útvonalon.

A keretrendszer már létezik

A jelentés üzenete szorosan egybehangzik a miénkkel: a gyorsabb ellátás nem luxus, hanem az egészségügyi rendszer működésének mércéje. Európában már megvannak a cselekvéshez szükséges alapok. Az európai „Beating Cancer Plan” (Rákellenes terv) egyértelmű határidőkkel ellátott rákellenes célokat tűzött ki, és a WHO tüdőegészségügyi állásfoglalása további támogatást nyújt. Ha ezt a törekvést időhöz kötött, mérhető és ellenőrizhető célokká alakítanánk a tüdőrák tekintetében, az koraiabb diagnózisokat, több kezelési lehetőséget és kevesebb olyan beteget jelentene, akinek az állapota a várakozás alatt romlik.

Azoknak a millióknak az esetében, akik az elkövetkező években tüdőrákkal fognak szembesülni, az, hogy mikor kapják meg a kezelést, döntő szerepet fog játszani abban, hogy közülük hányan élik túl a betegséget.

A teljes szakpolitikai összefoglaló a Lung Cancer Policy Network honlapján érhető el.

További olvasnivaló a Lung Cancer Europe oldaláról

• Gyorsabb biomarkervizsgálat a tüdőrák esetében: a FAST-NGS kísérleti program Görögországban

• A biomarkerekkel kapcsolatos kutatások soha nem látott ütemben haladnak előre. Európa lépést tart-e velük?

• Miért kellene a biomarkervizsgálatot rutinszerűen elvégezni minden nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) esetén?

• A kezeléshez való hozzáférés atlasza: a tüdőrák kezeléséhez való hozzáférés összehasonlítása Európában

• Anglia felzárkózik a cemiplimab alkalmazásában az előrehaladott tüdőrák kezelésében