RET-fúziós pozitív tüdőrák: a tudomány által átalakított terület
A RET-fúzió-pozitív nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) a tüdőrák egy ritka, molekuláris szempontból meghatározott altípusa. Évekig a betegek számára csak korlátozott kezelési lehetőségek álltak rendelkezésre. Ez mára jelentősen megváltozott.
Az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság (ASCO) 2026-os éves konferenciáján bemutatott új adatok szerint a RET-fúzió-pozitív nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) számos stádiumában már elérhetők célzott terápiák, és további kezelési lehetőségek vannak fejlesztés alatt azok számára, akiknél a rák rezisztenssé vált a jelenlegi kezelésekre.
Ez az oldal bemutatja, mi is az a RET-fúziós pozitív tüdőrák, hogyan diagnosztizálják, milyen kezelési lehetőségek állnak jelenleg rendelkezésre, valamint hogy mit jelentenek a legújabb tudományos eredmények azok számára, akik ezzel a diagnózissal élnek.
Mi az a RET-fúzió?
A RET egy olyan gén, amely a normális sejtnövekedésben és túlélésben szerepet játszó fehérje előállításához szükséges utasításokat hordozza. Bizonyos tüdőrákok esetében a RET gén rendellenesen összekapcsolódik egy másik génnel. Ezt az összekapcsolódást fúziónak nevezik. Az így létrejövő fúziós fehérje állandóan aktív állapotban van, és folyamatos jeleket küld, amelyek a rákos sejtek növekedését ösztönzik.
A RET-fúziókat nem a dohányzás okozza. Ezek a DNS másolása vagy javítása során bekövetkező véletlenszerű hibák eredményeként alakulnak ki. A RET-fúzióval rendelkező tüdőrákban szenvedő betegek többnyire fiatal felnőttek, akik soha nem dohányoztak vagy csak keveset dohányoztak, bár ez az altípus bárkinél kialakulhat.
A RET-fúziók leggyakoribb partnergénje a KIF5B, amely a tüdőadenokarcinómában előforduló RET-fúziók mintegy 65%-át teszi ki. A második leggyakoribb a CCDC6. Az ASCO 2026 konferencián bemutatott kutatások arra utalnak, hogy a fúziós partner befolyásolhatja a rák viselkedését és azt, hogy mennyire reagál bizonyos kezelésekre. Ez egy aktív kutatási terület.
Mennyire gyakori a RET-fúzióval járó tüdőrák?
A RET-fúziók az összes nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) eset körülbelül 1–2%-ában fordulnak elő. Az NSCLC az összes tüdőrák-diagnózis mintegy 85%-át teszi ki. Európában, ahol évente közel 400 000 embernél diagnosztizálnak tüdőrákot, ez azt jelenti, hogy évente több ezer embernél fordulhat elő RET-fúzió-pozitív betegség.
Mivel az aránya alacsony, a RET-fúzió-pozitív tüdőrákot ritka molekuláris altípusnak minősítik. Ugyanakkor a világszerte érintettek száma jelentős, és a kutatói közösség jelentős erőfeszítéseket tett a kifejezetten erre a csoportra szabott kezelések kifejlesztésére.
Hogyan diagnosztizálják a RET-fúzió-pozitív tüdőrákot?
A RET-fúziókat biomarkervizsgálatokkal, konkrétan a „következő generációs szekvenálás” (NGS) nevű technikával azonosítják. Az NGS segítségével elemezhető a daganatos szövet, illetve egyes esetekben vérminta (folyékony biopszia) is, a RET-fúziókat is magukban foglaló genetikai eltérések kimutatására.
A diagnózis felállításakor elvégzett átfogó biomarkervizsgálat elengedhetetlen minden nem kissejtes tüdőrákban (NSCLC) szenvedő beteg számára. Vizsgálat nélkül a RET-fúzió nem kerül azonosításra, és előfordulhat, hogy nem kínálnak fel célzott kezelési lehetőségeket. A vizsgálatot ideális esetben még a kezelési döntés meghozatala előtt el kell végezni.
Ha Önnél nem kissejtes tüdőrákot (NSCLC) diagnosztizáltak, és még nem végeztek átfogó biomarkervizsgálatot, kérdezze meg onkológusát, hogy elérhető-e az NGS-vizsgálat, és az Ön esetében megfelelő-e.
Milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre?
Célzott terápiák előrehaladott vagy áttétes, RET-fúzió-pozitív nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) esetén
Jelenleg két szelektív RET-gátló szer rendelkezik engedéllyel az előrehaladott vagy áttétes, RET-fúzió-pozitív nem-kissejtes tüdőrák (NSCLC) kezelésére.
A szelperkatinib (Retevmo) volt az első, engedélyezett, rendkívül szelektív RET-gátló. A korábban kezeletlen, előrehaladott RET-fúzió-pozitív nem kissejtes tüdőrákban (NSCLC) szenvedő betegeknél a kemoterápiával és immunterápiával kombinált kezeléshez képest jobb progressziómentes túlélési eredményeket mutatott. A szelperkatinibot kapszula formájában, naponta kétszer, orálisan kell bevenni. Hatást mutatott az agyi áttétek ellen is, ami klinikailag releváns, mivel a RET-fúzió-pozitív daganatok az agyba is átterjedhetnek.
A pralsetinib (Gavreto) a második szelektív RET-gátló, amelyet metasztatikus, RET-fúzió-pozitív nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) kezelésére engedélyeztek. Az ASCO 2026 konferencián bemutatott, az AcceleRET-Lung vizsgálatból származó 3. fázisú adatok szerint a pralsetinib szignifikánsan javította a progressziómentes túlélést a standard kemoterápiához képest: a medián érték 18,7 hónap volt, szemben a 9,0 hónappal. A pralsetinib kezelés esetén a terápiára adott válasz aránya is lényegesen magasabb volt (65,5% szemben a 41,6%-kal). A vizsgálat során a pralsetinib alkalmazása mellett megnövekedett fertőzésgyakoriságot figyeltek meg, ezért a fertőzések figyelemmel kísérése ajánlott.
Mindkét gyógyszer jelentős előrelépést jelent a kizárólagos kemoterápiához képest, és általában ezeket részesítik előnyben első vonalbeli kezelésként a RET-fúzió-pozitív, előrehaladott nem kissejtes tüdőrákban szenvedő betegek esetében, amennyiben azok hozzáférhetők.
Adjuváns terápia korai stádiumú, RET-fúzió-pozitív nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) esetén
2026-ig egyetlen célzott terápiát sem engedélyeztek műtét utáni alkalmazásra a korai stádiumú, RET-fúzió-pozitív nem kissejtes tüdőrákban (NSCLC) szenvedő betegeknél. Ez az ellátási hiányosság azt jelentette, hogy a műtéten átesett betegeknél továbbra is jelentős volt a rák kiújulásának kockázata, és nem állt rendelkezésre olyan célzott kezelési lehetőség, amely csökkentette volna ezt a kockázatot.
A LIBRETTO-432 nevű 3. fázisú klinikai vizsgálat eredményei, amelyeket az ASCO 2026 plenáris ülésén mutattak be, és egyidejűleg a New England Journal of Medicine folyóiratban is közzétettek, közvetlenül pótolják ezt a hiányosságot.
A LIBRETTO-432 vizsgálatba 22 országból 151, IB–IIIA stádiumú, RET-fúzió-pozitív nem kissejtes tüdőrákban (NSCLC) szenvedő beteget vontak be. A résztvevők már átestek műtéten vagy sugárterápián. Őket véletlenszerűen osztották be két csoportba: az egyik csoportban legfeljebb három éven át adjuváns selpercatinibot, a másikban placebót kaptak.
A II–IIIA stádiumú betegeknél – az elsődleges elemzési csoportban – a két éves eseménymentes túlélési arány a selpercatinib kezelés esetén 91,5% volt, szemben a placebo 61,1%-ával. Ez a kiújulás, a betegség előrehaladása vagy a halál kockázatának 83%-os csökkenését jelenti (kockázati arány: 0,172). A tágabb, IB–IIIA stádiumú populációban a két éves eseménymentes túlélés a selpercatinib kezelés esetén 93,8% volt, szemben a placebo kezelés esetén mért 69,6%-kal.
A selpercatinib adjuváns kezelés során jelentkező mellékhatások összhangban voltak a gyógyszer ismert mellékhatási profiljával. A leggyakoribb 3. fokozatú vagy annál súlyosabb mellékhatások a májenzimszintek emelkedése és a magas vérnyomás voltak. Ezek általában az adag módosításával kezelhetők voltak. Új biztonsági jelzéseket nem azonosítottak.
A LIBRETTO-432 tanulmány a tüdőrák más, molekulárisan meghatározott altípusainál már kialakult mintát követi. Az EGFR-pozitív betegségben alkalmazott adjuváns osimertinib (ADAURA) és az ALK-pozitív betegségben alkalmazott adjuváns alectinib (ALINA) hasonló előnyöket mutatott a műtét után. A területen jelenleg a célzott terápiát többféle hajtófaktor esetében is a korai stádiumokba terjesztik ki.
Az ASCO 2026 konferencián részt vevő szakértők ezeket az eredményeket a klinikai gyakorlatot megváltoztatóként értékelték, rámutatva, hogy a célzott terápia – az EGFR-pozitív és ALK-pozitív betegségeknél korábban elért sikerek nyomán – immár a RET-fúzió-pozitív nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) több stádiumában is bizonyította hatékonyságát.
A LIBRETTO-432 vizsgálatból származó teljes túlélési adatok még nem tekinthetők véglegesnek, ezért hosszabb követésre lesz szükség.
A selpercatinibot Európában már engedélyezték a RET-fúzió-pozitív, előrehaladott nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) kezelésére. Az ASCO 2026 konferencián bemutatott adjuváns indikációra vonatkozóan Európában még nem történt engedélyezés. A szabályozói elbírálás a későbbiekben következik. A Lung Cancer Europe az eljárás előrehaladtával frissíteni fogja ezt az oldalt.
Hogyan alakul a jövő?
Az ASCO 2026 konferencián bemutatott kutatások rávilágítottak több, fejlesztés alatt álló, új generációs RET-gátlóra is, amelyek egy kulcsfontosságú kihívásra adnak választ: mi történik akkor, ha egy RET-fúzió-pozitív rák már nem reagál a selpercatinibra vagy a pralsetinibra.
A lunbotinib egy új generációs, az agyba behatoló RET-gátló, amelyet Kínában egy kulcsfontosságú II. fázisú klinikai vizsgálatban teszteltek, és jelenleg nyugati populáción végzett vizsgálat is folyik vele kapcsolatban. A korábban kemoterápiában és immunterápiában részesült betegeknél a megerősített válaszarány 87,1% volt. A kezelésben még nem részesült betegeknél ez az arány 81,3% volt. A vizsgálat kezdetén agyi áttétekkel rendelkező betegek körében a válaszarányok rendre 82,6% és 75,0% voltak, és mindkét csoportban teljes intracranialis válaszokat figyeltek meg.
A Soxataltinib (SY-5007) egy III. fázisú megerősítő vizsgálatban 90,0%-os megerősített válaszarányt mutatott korábban kezeletlen, RET-fúzió-pozitív nem kissejtes tüdőrákban (NSCLC) szenvedő betegeknél. Az elemzés időpontjában a progressziómentes túlélés mediánja még nem került meghatározásra.
Az APS03118 egy új generációs RET-gátló, amelyet kifejezetten azoknak a betegeknek fejlesztettek ki, akiknél a rák rezisztenssé vált az első generációs szelektív RET-gátlókra, mint például a selpercatinib vagy a pralsetinib. A korai I. fázisú adatok szerint a korábban RET-gátlóval sikertelenül kezelt, és ismert bypass-rezisztencia-mutációval nem rendelkező betegeknél 23%-os válaszarányt figyeltek meg, míg a specifikus rezisztencia-mutációval rendelkező betegek esetében is ígéretes jelek mutatkoztak. A kezelésben még nem részesült betegeknél 80%-os válaszarányt figyeltek meg.
Ezek a gyógyszerek még nem kaptak engedélyt, és kizárólag klinikai vizsgálatok keretében érhetők el. Ezek jelentik a következő generációs kezelési lehetőségeket azon betegcsoport számára, amelynek igényeit a kutatói közösség továbbra is komolyan veszi.
A kutatások emellett azt is vizsgálják, hogy milyen szerepet játszanak a fúziós partnerek a kezelésre adott válasz előrejelzésében, milyen hatással vannak az egyidejűleg előforduló mutációk – például a TP53-mutáció –, valamint hogy a biomarkerek vizsgálata hogyan használható fel a kezelés időbeli sorrendjének meghatározásához.
Mit kell tennie, ha RET-fúziós pozitív tüdőrákja van?
Érdemes érdeklődni a biomarkervizsgálatokról. Ha nem kissejtes tüdőrákot (NSCLC) diagnosztizáltak Önnél, és még nem végeztek átfogó genomprofil-elemzést, kérdezze meg onkológusát, hogy elérhető-e az NGS-vizsgálat. A molekuláris altípus ismerete alapvető fontosságú a célzott kezeléshez való hozzáférés szempontjából.
Érdemes érdeklődni a fúziós partnerről. Ha a vizsgálati eredmények RET-fúziót mutatnak, kérdezze meg, melyik génnel fúzionált a RET génje. A kutatások szerint ez a részlet egyre nagyobb jelentőséget nyerhet a kezelési döntések szempontjából.
Érdeklődjön a klinikai vizsgálatokról. A következő generációs RET-gátlókat jelenleg világszerte klinikai vizsgálatok keretében tanulmányozzák. Ha korábban már kapott kezelést, és további lehetőségeket keres, kérdezze meg onkológusát, hogy van-e olyan klinikai vizsgálat, amelyben részt vehet.
Lépjen kapcsolatba másokkal! A tüdőrák egy ritka molekuláris altípusával való együttélés elszigeteltségérzetet kelthet. A Lung Cancer Europe összeköti az egész Európában élő tüdőrákos betegeket és családtagjaikat. Tagszervezeteink és közösségünk támogatást, információkat és kapcsolatteremtési lehetőségeket kínálnak.
További információk:
Európa gyógyszerellátási válsága: mit jelentenek a legfrissebb adatok a tüdőrák szempontjából
Az EU biotechnológiai törvénye: mit jelent ez a tüdőrákban szenvedők számára
A nőknél előforduló tüdőrák: mit árul el nekünk az ASCO 2026 konferencia és egy új Nature-áttekintés
A Lung Cancer Europe először vesz részt az ASCO konferencián. Íme, miért.
Az oldalról
Ezt az oldalt a Lung Cancer Europe állította össze, és a 2026-os ASCO éves konferencián bemutatott, közzétett tudományos adatokat és absztraktokat tükrözi. Ez nem helyettesíti a személyre szabott orvosi tanácsadást. A kezelések elérhetősége Európán belül országonként eltérő. Kérjük, beszélje meg onkológusával az Ön helyzetére vonatkozó lehetőségeket.
Főbb források: LIBRETTO-432 vizsgálat (Goldman et al., NEJM 2026); AcceleRET-Lung (Popat et al., ASCO 2026, 8504. absztrakt); Lunbotinib II. fázis (Zhou et al., ASCO 2026, 8505. absztrakt); Soxataltinib III. fázis (Xiong et al., ASCO 2026, 8639. absztrakt); APS03118 I. fázis (Lu és munkatársai, ASCO 2026, 8617. absztrakt); RET-fúziós partnerek jellemzői (Sun és munkatársai, ASCO 2026, 8615. absztrakt).